Tóth Dénes Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tóth Dénes Árpád
Született 1950. január 4. (69 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei Dénes Péter Boglárka
SzüleiTóth Dénes, Sárossy Emma
Foglalkozása újságíró, lapszerkesztő, mozgásművészeti rendező
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem (–1982)

Tóth Dénes Árpád (Budapest, 1950. január 4. –) újságíró, lapszerkesztő, főiskolai tanár, mozgásszínházi rendező.

Életútja, pályafutása[szerkesztés]

1953 óta Debrecenben él. Korán a sajtó és a színház vonzásába került. Indíttatása családi: édesapja, dr. Tóth Dénes zeneszerző haláláig a debreceni Néplap zenekritikusa, édesanyja, Sárossy Emma 30 éven át a Csokonai Színház operaénekese és korrepetitora volt. Már a középiskolában eldöntötte, hogy az újságíró pályára lép: első írása 18 éves korában, a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium diákjaként kapott nyomdafestéket. Érettségi után nyomdásztanulónak állt, 1970-ben ofszet gépmesterré avatták a debreceni Alföldi Nyomdában. Ezután előbb elvégezte a Debreceni Tanítóképző Intézet népművelés-könyvtár szakát, majd újságíró, valamint tervezőszerkesztő képesítést szerzett, később pedig színházelméleti szakon vette át diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

Hírlapírói pályáját 1974-ben kezdte, s 37 évig dolgozott hivatásos újságíróként Debrecenben. (Hajdú-bihari Napló – újságíró, tervezőszerkesztő; Egyetemi Élet – felelős szerkesztő; Debrecen – főszerkesztő-helyettes; Úton – szerkesztő; Piacz – főszerkesztő; Hajdú-bihari Napló – olvasószerkesztő; Debrecen – szerkesztő, főmunkatárs). Mindösszesen 1100 írása jelent meg és 22 különböző sajtóorgánumot szerkesztett. A saját lapjainál végzett újságírói munkája mellett rendszeresen publikált folyóiratokban. A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán 1993-tól, a kommunikáció szak indításától húsz tanéven át külső óraadóként vezetett foglalkozásokat gyakorlati újságírásból. 2006-ban Debrecen Város Sajtódíjával, 2016-ban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjával ismerték el munkásságát.

Az írás, szerkesztés mellett évtizedeken át színházast játszott. Húszévesen rendezni kezdett, s 33 éven át, öt amatőr csoporttal és tizenhárom alternatív társulással (272 közreműködővel) 64 műsort hozott létre, 617 előadáson, több mint 107 ezer néző előtt. Jelenleg a Debreceni Református Hittudományi Egyetem drámapedagógia szakán színházelméleti kurzust vezet. Utolsó lapjának megszűntével fogott hozzá tanulmányainak, esszéinek tematikus rendezéséhez.

Megjelent művei[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Beszédes gesztusok. (Táncrúl való írások.) Bp., 2011, Révai.
  • Az avantgárd hercege. Palasovszky Ödön (1899-1980), a színházi újító. Bp., 2011, Révai.
  • Színházi szisztémák – a rendszerváltozástól napjainkig (1989-2011). Bp., 2012, Révai.
  • Egy ódondász vélekedései – a debreceni nyomtatott sajtó félmúltjáról. (1985-2012). Bp., 2012, Révai.
  • Érzéki színház – amatőr és alternatív produkciók (1972-2002). Bp., 2013, Révai.
  • Ricercare (Apakönyv). Bp., 2013, Révai.
  • Diárium (leltárkönyv). Bp., 2014, Révai.
  • Post scriptum (pótkötet). Bp., 2015, Révai.
  • Avantgárd és hagyomány – dráma- és színháztörténeti dolgozatok. Bp., 2016, Révai.
  • Dráma és színpad - segédkönyv drámapedagógusoknak. Bp., 2016. Révai.
  • Idővonalak (pótleltár). Bp., 2017, Révai.
  • Családi breviárium. (1687-2017). Debrecen, 2017.
  • Opera katalógus (1952-2012). Debrecen, 2018..
  • Filmgyűjtemény. Debrecen, 2018.

Fontosabb írások[szerkesztés]

  • Mellesleg, dolgozunk. Játékos, zenés agitáció. Forgatókönyv. In Munkásélet. Pódiumjátékok és tanulmányok. Bp., 1977, NPI.
  • Messze lát a falu szeme. Riportjáték Sulyok Katalin írásaiból. In Értjük egymást? Pódiumjátékok a mai magyar munkáséletről. Bp., 1978, NPI.
  • Dráma – színpadra. Déry Tibor: A kék kerékpáros (Alföld, 1985)
  • Avantgárd színházi hagyományok (Alföld, 1986)
  • Lényegretörő Színház (Partium, 1993)
  • Palasovszky Ödön experimentális korszaka (Iskolakultúra, 1999)
  • Újságba írás (Magyar Sajtó, 2003)
  • Mozdulatművészet (Táncművészet, 2003)
  • Magyar sajtó – vidéken (Debreceni Disputa, 2004)
  • Bartók Béla öröksége. Botránykrónika szonátaformában (Debreceni Disputa, 2005)
  • A kortárs dráma színpadán (Debreceni Disputa, 2007)
  • Vitafórum és népszínház (Mediárium, 2007)
  • Publikálni a publikumnak (Mediárium, 2007)
  • A balétoktól a mozgásszínházig (Debreceni Szemle, 2008)
  • Tánc a színpadjainkon (Debreceni Disputa, 2010)
  • Muzsika a deszkák felett (Mediárium, 2011)
  • Tescatlipoca. (Füstölgő Tükör.) Szcenárium (Néző • Pont, 2013)
  • Kortársunk, Palasovszky (Szcenárium, 2016)

Szerkesztés[szerkesztés]

  • Járműjavító. A MÁV debreceni üzemi híradója (1975)
  • Hajdú-bihari Napló. Független napilap (1980-1982, 1989, 1996-1999)
  • Debreceni Szemle. Társadalompolitikai kiadvány (1981-1989)
  • Egyetemi Élet. A debreceni egyetemek és főiskolák lapja (1983-1986, 1989)
  • Debrecen. Várospolitikai hetilap (1986-1989)
  • Ruhagyár. A Debreceni Ruhagyár dolgozóinak lapja (1987-1988)
  • Úton. Közéleti hetilap (1990)
  • Piacz. Magyar-osztrák kereskedelmi hetilap (1993)
  • Hétvége. A Hajdú-bihari Napló melléklete (1993)
  • Vasárnap. A Hajdú-bihari Napló hét végi magazinja (1994-1998)
  • Balmazújváros. Az önkormányzat közszolgálati lapja (1999-2001)
  • Debrecen. A város lapja (1999-2009)
  • Corpus. Máthé András fotográfiái. Debrecen, 2006, Csokonai.
  • dbkult. A Debrecen hetilap kulturális melléklete (2009)

Fontosabb rendezések[szerkesztés]

  • Üvöltés. Válogatás a beat-költészetből (1972)
  • Pillanatkép egy bolygóról. Friedrich Dürrenmatt tragikomédiája (1973)
  • Panoptikum. Táncszvit a Color együttes muzsikájára (1977)
  • A kispolgár hét főbűne. Bertolt Brecht újkori moralitása (1978)
  • Rodiniána. Mozgásfantázia szobrokra (1980)
  • Bem. Ünnepi blues (1981)
  • Bilincsek. 6 kép szöveg nélkül Madzsar Alice témáira (1982)
  • Punalua. Fiktív rituálé Palasovszky Ödön költeményére (1983)
  • Képzeld el! „Multivíziós balett” John Lennon emlékére (1983)
  • Atlantisz. Rockszvit a Lux együttes zenéjére (1984)
  • Cserjésben. Mozgásdráma Akutagava Rjunoszuke novellája alapján (1984)
  • Jelenetek a kamaszkorból. Gyermektragédia Frank Wedekind A tavasz ébredése c. drámájából (1986)
  • Álom Szent Iván éjjelén. Performance az érzéki színház modorában (1992)
  • A nyárspolgár hét fő bűne. Pornográf moralitás Ionesco A kopasz énekesnő c. ellenszínműve nyomán (1993)
  • A Nap és a Hold elrablása. Táncfantázia (2000)
  • 4' 33". A Semmi. Gesamtkunstwerk (2002) 

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a hírközlésben? A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. A századvég magyarsága 2. Szekszárd, 1994, Babits Kiadó.
  • Hajdúnánási Almanach 2000. Helytörténeti olvasókönyv és adattár. Ki kicsoda? – Kortárs személyi adattár. Hajdúnánás, 2001, Hajdúnánási Szellemi Műhely, Hajdúnánás város Önkormányzata
  • Who is Who Magyarországon. 8. kiad. Kiegészítő kötet. Bp., 2010, Who is Who.