Turczi István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Turczi István
Turczi István.jpg
Születési név Turczi István
Született 1957. október 17. (60 éves)
Tata
Nemzetisége magyar
Házastársa Pálos Anna (1983–)
Foglalkozása költő, író, műfordító, szerkesztő, művelődésszervező, irodalomtudós, műsorvezető
Díjak József Attila-díj (2006)
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010)
Prima Primissima díj (2014)

Turczi István (Tata, 1957. október 17. –) József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas és Prima Primissima díjas magyar költő, író, műfordító, szerkesztő, egyetemi doktor, irodalomszervező, a Parnasszus költészeti folyóirat és kiadó alapító főszerkesztője.

Életpályája[szerkesztés]

1957. október 17-én született Tatán Turczi István (1933–) és Schrötter Ilona (1936–) egyetlen gyermeként. 1976-ban érettségizett a tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégiumban. 1976 és 1977 között éjszakai portás, talajminta-vételező és gépkocsivezető volt. 1978–ban felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakára, ahol 1983-ban szerzett magyar-angol tanári és finnugor előadói diplomát. 1988-ban ugyanott egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1983 és 1988 között a Művelődési Minisztérium irodalmi és művészettájékoztatási munkatársaként dolgozott, majd 1988-tól egy ideig szabadfoglalkozású íróként és újságíróként működött. 1988 és 1993 között a Magyar Rádió Kilátó című világirodalmi magazinjának külsős szerkesztő-műsorvezetője, majd 1993 és 1995 között a Parnasszus című televíziós költészeti vetélkedő műsorvezetője lett. 1995-ben megalapította az azonos című Parnasszus költészeti folyóiratot és könyvkiadót, melynek mai napig alapító főszerkesztője. 1997 és 1999 között a Bartók Rádió Muzsikáló reggel című adásának állandó külsős műsorvezetője. 1999 és 2000 között a Playboy magyar kiadásának főszerkesztője volt. 2000 és 2003 között a Szigligeti Színház irodalmi vezetője volt. 2002 és 2003 között a Magyar Labdarúgó Liga kommunikációs vezetője volt. 2003 és 2004 között az ATV Gondolat című kulturális műsorának, 2008 és 2009 között a ZuglóTV Kanapé című műsorának, majd 2010-ben a Duna Televízió Kanapé című műsorának műsorvezetője volt. Oktatóként az 1990-es évek második felében kreativitás és kommunikáció gyakorlatot tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán és a Budapesti Média Intézetben, majd 2007 és 2009 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2008 és 2013 között a Magyar Íróakadémia állandó előadója volt. 2012-ig a Magyar PEN Club egyik alelnöke, 2012-től pedig főtitkára. 2007-től a Magyar Írószövetség Költői szakosztályának többszörösen újraválasztott elnöke, illetve a Magyar Versmondó Egyesületének irodalmi alelnöke. 2006 és 2009 között a Költők Világkongresszusának tagja, majd 2010-től harmadik alelnöke.[1] 2009-től az Európai Költészeti Akadémia rendes tagja, 2012-től a norvég Bjornson Irodalmi Akadémia rendes tagja.[2]

Munkássága[szerkesztés]

Turczi István az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének talán egyik legjelentősebb és legsokszínűbb alkotója, verseskötetei, regényei, drámái, rádiójátékai folyamatosan jelennek meg. A Parnasszus főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és a már befutott szerzők segítését, publikációs lehetőséghez juttatását egyaránt. Alkotói tevékenysége mellett napjaink egyik legaktívabb irodalomszervezője.

Magánélete[szerkesztés]

1983-ban házasságot kötött Pálos Annával. Két fiuk született; Dávid (1987) és Ádám (1995).

Művei[szerkesztés]

Verseskötetei[szerkesztés]

Regényei[szerkesztés]

Drámái, rádiójátékai[szerkesztés]

  • Neander Kávéház (hangjáték, 1989)
  • Hangdokumentumok 1956 (1989)
  • A katona története (hangjáték, 1990)
  • Jer és lásd! – A Talmud könyvei (hangjáték, 1991)
  • Revü (Dominó Színpad, 1991)
  • Könyörgöm, szeress! (Domino Színpad, 1991)
  • Venus Vulgivaga (hangjáték, 1992)
  • Anna-bál (színmű, Nyílt Fórum Füzetek '94, Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg, 1994)
  • Anna-bál (Nagyváradi Szigligeti Színház, 1995)
  • A tintalovag (Petőfi Irodalmi Múzeum, 1996)
  • Ezt a nőt nagyon (hangjáték, 2008)

Hangoskönyvek[szerkesztés]

  • Déjá Vie - 5 év Parnasszus (válogatás az első magyar költészeti folyóirat verseiből, Parnasszus, 2000)
  • Ezt a nőt nagyon (erotikus versek, Irodalmi Fülbevaló, Kossuth-Mojzer Kiadó, Budapest, 2008)
  • Memento (2CD) (CD1: Szellemidézés - Zsidó sors és holokauszt a magyar költészetben, CD2: Betlehemi História - Turczi István zsidó és holokauszt tárgyú versei, Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület, Miskolc, 2014)

Dalszövegek[szerkesztés]

Művei idegen nyelveken[szerkesztés]

Önálló kötetek[szerkesztés]

  • A través de los años (válogatott versek spanyolul, Bluebird Editions, Miami, 2010)
  • Éjszakai portás (kétnyelvű héber-magyar kiadás Itámár Jáoz-Keszt fordításában, Éked-Tel Aviv, 2011
  • Kápolna nyílik a szívben (válogatott versek mandarin nyelven, Poem Culture Corp., Taiwan, 2012)
  • Sehr (válogatott versek német nyelven Széll Zsófia fordításában, Hochroth Budapest, 2013)
  • Străinul (válogatott versek román nyelven Balázs F. Attila fordításában, Editura Europa, Craiova, 2014)

Antológiák[szerkesztés]

Műfordításai[szerkesztés]

Általa szerkesztett kötetek[szerkesztés]

  • A szív földrajza - Zuglói irodalmi antológia (Zugló Önkormányzata, Budapest, 2001)
  • eger2003@parnasszus.hu - Az egri Parnasszus Műhelytalálkozó antológiája (Parnasszus, Budapest, 2003)
  • eger2004@parnasszus.hu – Az egri Parnasszus Műhelytalálkozó antológiája (Parnasszus, Budapest, 2004)
  • eger2005@parnasszus.hu – Az egri Parnasszus Műhelytalálkozó antológiája (Parnasszus, Budapest, 2005)
  • Aki bízik, ma bennünk bízhat - Tata 1956-2006 (Tata Város Önkormányzata, Tata, 2006)
  • Az év műfordításai - Hamletgép (Magyar Napló, Budapest, 2006)
  • Az év műfordításai 2007 (Magyar Napló, Budapest, 2007)
  • Az év műfordításai 2008 (Magyar Napló, Budapest, 2008)
  • Használati utasítás (versantológia, Palatinus Kiadó, Budapest, 2008 Reményi József Tamással közösen)
  • Az év műfordításai 2009 (Magyar Napló, Budapest, 2009, Falusi Mártonnal közösen)
  • Mesterek és tanítványok - Kapcsolat-antológia (Szüzsé Kiadó, Budapest, 2014)
  • A vers legyen veletek - A húszéves Parnasszus folyóirat In Memoriam antológiája (Parnasszus, Budapest, 2015)

Díjai[szerkesztés]

Szakirodalom[szerkesztés]

Önálló kötetek[szerkesztés]

Fontosabb tanulmányok, kritikák[szerkesztés]

  • Kulcsár Szabó Ernő: Nem história – nem galéria (Tények melankóliája, Ráció Kiadó, 2012)[13]
  • Láng Gusztáv: Hallatszik-e a csönd – Széljegyzetek Turczi István válogatott verseihez (Műhely, 2006/3)[14]
  • Vajda Károly: Líra, liturgia, literalitás Turczi István költészetében (Tények melankóliája, Ráció Kiadó, 2012)
  • Bedecs László: Nincs egyedül – Turczi István: Áthalások (Bárka, 2007/5)[15]
  • Szepes Erika: Turczi István posztmodern és modern között[16]
  • Szepes Erika: A hagymaember – Turczi István költészetének mélyrétegei (Forrás, 2009/2)[17]
  • Szepes Erika: „Hold árvája nyugtalan lélek” – avagy Turczi István megpillantja mindennek, azaz „tulajdon személyes dolgainak kezdetét”[18]
  • Kabdebó Lóránt: A műfordítás összeköt – Turczi István: Minden ablak nyitva (Irodalmi Jelen, 2009. október 14.)[19]
  • Vilcsek Béla: A vers legyen velünk! – Turczi István áthal(l)ásai (Új Forrás, 2009/10)[20]
  • Vilcsek Béla: A költészet és a nők (Kortárs)[21]
  • Vilcsek Béla: Turczi István: A változás memóriája (Kortárs, 2012/6)[22]
  • Vilcsek Béla: Turczi István (Szépirodalmi Figyelő, 2005/5)[23]
  • Tarján Tamás: A modernitás önmérséklete – Turczi István legszebb verseihez (Turczi István legszebb versei, AB-ART, Pozsony, 2014)

Interjúk[szerkesztés]

  • Turczi István: Megélhetési kultúrában élünk[24]
  • Díjháború után – Turczi István interjú[25]
  • Minden mindenbe belóg - interjú Turczi Istvánnal[26]
  • Turczi István: Szántó Piroska hűs teáját iszogattuk[27]
  • Neuman Gábor: Egyébként (Klub Rádió, 2010. április 8.)

Forrás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]