Ittzés Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ittzés Mihály
2017. március 5-én Kecskeméten. Fotó: Banczik Róbert
2017. március 5-én Kecskeméten. Fotó: Banczik Róbert
Született1938. október 8.
Sárkeresztúr
Elhunyt2018. június 12. (79 évesen)
Kecskemét
Állampolgárságamagyar
GyermekeiIttzés Gergely
Foglalkozásazenepedagógus
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1963)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Ittzés Mihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ittzés Mihály (Sárkeresztúr, 1938. október 8.Kecskemét, 2018. június 12.) zenepedagógus.

Életpályája[szerkesztés]

1938. október 8-án született Sárkeresztúron. 1963-ban szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneakadémia énektanár és karvezetés szakán. 1963-1970 között a győri Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított szolfézst és elméleti tárgyakat, és több évig vezette az iskola növendékzenekarát is. 1970-ben a kecskeméti Kodály Iskola tanára és kórusvezetője lett. 1973-tól, Kodály Intézet megalakulásától volt az intézet tanára, valamint a könyvtár vezetője, szervezője és oktatója a Nemzetközi Kodály Szemináriumoknak. 1980-tól 2001-ig volt az Intézet igazgatóhelyettese, közben 1991 és 1993 között megbízott igazgatója. 2001-től haláláig részfoglalkozású kutatóként és oktatóként dolgozott tovább.

1966-ban vette feleségül Kövendi Katát. Házasságukból három gyermekük született: Tamás (1967), Gergely (1969) és Ádám (1977)

Munkássága[szerkesztés]

Pótolhatatlan munkát végzett az ének-zene tanárok képzésében és továbbképzésében. Szakértelmét számos civil szerveződés felhasználta. A Kodály Fesztivál szakmai kidolgozója volt. Nemzetközi zenei tanfolyamokon, konferenciákon, szimpóziumokon rendszeresen oktatott, előadásokat tartott.

Fő kutatási területe volt Kodály Zoltán élete és munkássága, de foglalkozott a magyar zenetörténet más kérdéseivel is. Több írása jelent meg Liszt Ferencről és 20. századi zeneszerzőkről. 2009-ben Bárdos Lajosról írt kismonográfiát. Tanulmányainak válogatott kötete 22 zenei írás címen 2000-ben jelent meg, 2002-ben pedig Zoltán Kodály, In Retrospect címen zenetudományi doktori disszertációja, melyet a Jyväskylä-i Egyetemen (Finnország) védett meg.

Kecskeméten érte a halál 2018. június 12-én.

Fontosabb tudományos tagságai[szerkesztés]

Elismerései[szerkesztés]

Fontosabb munkái[szerkesztés]

  • Kodály Zoltán énekgyakorlatai (1970, angol nyelven is)
  • Ének-zene tankönyv az óvónői szakközépiskolák számára, I-IV. (Róbert Gáborral, 1974-1994, átdolgozással, több kiadásban)
  • Ady-Kodály Emléknapok (1979)
  • A zenei nevelés helyzete Magyarországon (1981)
  • Molnár Anna, Annie Miller (1986)
  • Ének-zene: Készségfejlesztés és alapfokú zeneelmélet óvodapedagógus-jelöltek számára (Róbert Gáborral, 1989)
  • Ének-zene: Óvó- és tanítóképző főiskolák (Róbert Gáborral, 1994)
  • A múlt csak példa legyen: a magyar történelem Kodály Zoltán műveiben (1996)
  • Zoltán Kodály, in retrospect (2002)
  • Kodály (2008)
  • Bárdos Lajos (2009)

Források[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap