Badalik Sándor Bertalan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Badalik Sándor Bertalan
veszprémi püspök
Született 1890. december 10.
Hódmezővásárhely
Elhunyt 1965. október 10. (74 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Munkássága
Felekezet Római katolikus egyház
Pappá szentelés 1914. július 19.
Püspökké szentelés 1949. augusztus 24.

Hivatal veszprémi püspök
Hivatali idő 19491965
Elődje Bánáss László
Utódja Klempa Sándor (apostoli kormányzó)
Badalik Sándor Bertalan a Catholic Hierarchy-n
Apostoli utódlás
Szentelés dátuma 1949. augusztus 24.
Szentelés városa Budapest
Szentelés helye Rózsa­füzér Királynéja-templom
Szentelő Grősz József
Társszentelők Meszlényi Zoltán
  Kovács Vince
Társszentelt püspökök
Szabó Imre 1951. április 29.
Kisberk Imre 1951. május 3.

Badalik Sándor Bertalan (Hódmezővásárhely, 1890. december 10.Budapest, 1965. október 10.) domonkos szerzetes, veszprémi püspök.

Pályafutása[szerkesztés]

Ifjúsága[szerkesztés]

Édesapja Badalik Lajos bognár, édesanyja Farkas Julianna.[1] Középiskoláit szülővárosában és Szombathelyen, a premontrei gimnáziumban végezte.[2] 1908-ban lépett a domonkos rendbe. Fogadalmat 1909-ben tett.[3] Filozófiát és teológiát már a rendtartomány anyaházában, Grazban tanult, ahol 1914. július 19-én szentelték pappá.[2]

Egyházi szolgálatban[szerkesztés]

1915 augusztusától Budapesten a Rózsa­füzér Társulatok országos igazgatója, október 3-ától az új Rózsa­füzér Királynéja-templom, 1929-től a szombathelyi Szent Márton-templom plébánosa. 1929 és 1931 között megnagyobbíttatta a templomot, megépítette a művelődési házat. 1927-ben és 1932-ben meglátogatta az észak-amerikai magyar kolóniát.[3]

Osztrák–magyar rendtartományi főnökként 19341936 között Budapesten megépíttette a rendi főiskolát (1936)[2] és átépíttette a bécsi zárdát. A vissza­állított ősi magyar domonkos rendtartomány első tartományfőnöke volt 1938 és 1946 között. Kontuly Béla festővel készítteti el a rend budapesti templomában Árpád-házi Szent Margit és Szent Domonkos óriási freskóit. Az Actio Catholica hitbuzgalmi szakosztályának elnöke 1945-től, a rádióbizottság egyházi elnöke. 1946-tól a budapesti rendház perjeles vezetője.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

Veszprémi püspökké XII. Piusz pápa 1949. június 10-én nevezte ki. Grősz József kalocsai érsek szentelte püspökké dr. Meszlényi Zoltán Lajos sinopei fel­szentelt esztergomi segédpüspök és Kovács Vince zaraitani felszentelt püspök, váci általános püspöki helynök segédletével 1949. augusztus 24-én Budapesten, a Thököly úti Rózsa­füzér Királynéja-templomban.[1] Veszprémben szorgalmazta Szent Margit kultuszának elmélyítését, a székesegyház részére új színes ablakokat készíttetett, Árkayné Sztehló Lily tervei szerint.[2]

Utolsó évei[szerkesztés]

Az állami szervek tartózkodási helyéül 1957-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcét jelölték ki tartózkodási helyéül, ahol az egyházi jellegű Szociális Otthonban lakott 1957. augusztus 15-étől, majd onnan 1964 októberében Budapestre költözött. Szívgyengeségben halt meg 1965. október 10-én. Hódmezővásárhelyen a családi sírboltban he­lyezték nyugalomra október 15-én.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár URL hozzáférés – 2009. január 14.
  2. ^ a b c d mek.iif.hu URL hozzáférés – 2009. január 14.
  3. ^ a b Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 1. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998. 510. p.

További információk[szerkesztés]


Előde:
Bánáss László
Veszprémi püspök
1949–1965
Utóda:
Klempa Sándor
(apostoli kormányzó)