Hász István
| Hász István | |||
| Született | 1884. december 22.[1] Kisbér[2] | ||
| Elhunyt | 1973. január 27. (88 évesen)[3] Einsiedeln[2] | ||
| Állampolgársága | |||
| Foglalkozása |
| ||
| Tisztsége | címzetes püspök (1929. február 28. – ) | ||
| Iskolái |
| ||
| tábori püspök | |||
| Vallása | római katolikus egyház | ||
| Pappá szentelés | 1908. július 14. Bécs, Szent István-székesegyházban | ||
| Püspökké szentelés | 1929. február 28. | ||
| Szentelők |
| ||
| Hivatal | tábori püspök | ||
| Hivatali idő | 1929–1945 | ||
| Elődje | Révész István | ||
| Utódja | – (1994 után: Ladocsi Gáspár) | ||
| Társszentelt püspökök | |||
| |||
Hász István (Kisbér, 1884. december 22.[1] – Einsiedeln, 1973. január 27.[3]) magyar római katolikus pap, tábori püspök.
Pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Édesapja Hász János urasági kocsis, édesanyja Hungler Mária volt. Középiskolai tanulmányait a komáromi és a győri bencés gimnáziumban végezte. Teológiát a bécsi Pázmáneumban tanult. 1908. július 14-én szentelték pappá a bécsi Szent István-székesegyházban.
1908-tól Szanyban szolgált káplánként; 1909-től a győri nagyszeminárium, 1910-től a budapesti Szent Imre Kollégium tanulmányi felügyelője volt. 1911-ben a római Augustineumban doktorált teológiából. Ezt követően Győrben püspöki szertartó volt, és 1913-tól 1929-ig teológiai tanárként is működött.[4]
Püspöki pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A magyar kormány ajánlására XI. Piusz pápa[4] 1929. február 28-án surai címzetes püspökké, március 1-jén Horthy Miklós kormányzó a Magyar Királyi Honvédség tábori püspökévé nevezte ki.[4] Április 28-án szentelte püspökké Serédi Jusztinián esztergomi érsek, Glattfelder Gyula csanádi püspök és Grősz József győri segédpüspök segédletével.
1944. július 1-jén altábornagyi rangot kapott. A visszavonuló hadsereggel Kőszegre, majd a németországi Fürstenwaldba települt, ahol amerikai hadifogságba esett. A háború után megszervezte és irányította a magyar katonák és a polgári menekültek lelki gondozását. Ezután Svájcban, Ungersegerinben telepedett le, és az ingenbohli keresztesnővérek zárdalelkészeként szolgált.[4]
Temetését Mindszenty József végezte, Unterägeriben nyugszik.[4]
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Alapítója és szerkesztője az Evangélium című hitbuzgalmi lapnak Győrben (1922–28). Szerkesztője a Védőszentjeink című hagiografiai sorozatnak, melyből tizenhárom életrajzot írt.
- Antike u. christliche Eloquenz. Budapest 1911.
- Nefelejcsszál. Szentbeszéd. Győr, 1912.
- Vezető a felsőkismartonhegyi kálváriához. Győr 1916.
- Katolikus tábori lelkészi szolgálat. Budapest 1942.
- A katolikus honvédek ima-, énekes- és oktatókönyve. A Római Katolikus Tábori Püspökség kiadása. Budapest, 1942.
- Szent harcok - szent erőforrások. Nagyböjti főpásztori szózat a róm. kath. honvédekhez, az Úrnak 1943. évében. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06033.htm". Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "ktp.hu/person/dr-hasz-istvan".
- 1 2 "generals.dk/general/Hász/István/Hungary.html".
- 1 2 3 4 5 6 "Dr. Hász István altábornagy, tábori püspök" (magyar nyelven). Katonai ordinariátus. 2013. 2018. április 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 31.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bishop Istvan Hász, Catholic-Hierarchy (angol)
