Ormánd (településrész)
| Ormánd | |
| Közigazgatás | |
| Település | Hosszúhetény |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Ormánd
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 09′ 08″, k. h. 18° 20′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 08″, k. h. 18° 20′ 54″ | |
Ormánd a Baranya vármegyei Hosszúhetény településrésze a falu délnyugati részében, valamikor önálló település volt.
Neve[szerkesztés]
Kapcsolat az Ormánsággal[szerkesztés]
Nevében ugyanaz a szó van, mint a délebbre fekvő Ormánságéban, amelyhez egyes kutatók szerint etnikai és kulturális szálak fűzhették. A szót a „hegycsúcs”, „hegytető”, vagy „lápos terület” jelentésű finnugor eredetű orom, ormágy, vagy ormány szavakból, vagy a török orman ("erdő") szóból származtatják. A finnugor etimológia szerint az Ormánság első lakói a vizes területekből kiemelkedő ormákra építkeztek, a terület a honfoglalás korában erdőség volt.
Az Ormánság keleti szegélyén 1289-ben még létezett egy ugyancsak Ormánd nevű falu. Mivel a Hetény helynév az Ormánságban és Szlavóniában szintén előfordul a Mecseken kivül, Pesti János feltételezése szerint ezeken a helyeken lehetett a Hetény nemzetség szállásterülete, és a mai Hosszúhetény környékén lehetett a téli szállásterület."Az Árpád-kori Hetény lakossága és az ormánsági etnikum azonos lehetett" - irta Pesti János.[1] Pesti János azonos tájszavakat is talált: kuku (tojás), kapinya, kabak, tukó, merögje, keszőce, dombéroz, bévöd-este, budoga stb. Felfedezett azonosságokat a két táj népzenei és tárgyi hagyományaiban is.
A Hosszúhetényi szótárban[szerkesztés]
A Hosszúhetényi szótár szerint az Ormánd helynévben szereplő orom (vagy urom, urma) szó helyi jelentése hegytető, dombtető. Más hosszúhetényi helynév is őrzi: Balázsorma, vagy Balázsurma.[2]
Jelenlegi neve[szerkesztés]
A településrész jelenlegi hivatalos neve Ormándi utca, a helyi nyelvhasználat azonban őrzi külön település voltát. A helyiek nem azt mondják, hogy "az Ormándi utcában", hanem hogy "Ormándon", "ormándi".
Története[szerkesztés]
Egy 2009-ben végzett ásatás szerint Ormándot már a kőkorszakban is lakták. Újkőkorszaki épületek és agyagbányák maradványaira is rábukkantak. A középső bronzkori tumulus kultúra idején (Kr. e.. 1600 és 1200 között) egy olyan tipusú település volt itt, amilyent sehol máshol nem találtak.[3]
Az 1015-ben Szent István király által létrehozott pécsváradi bencés kolostor alapitólevele emliti először (mint villa vrmandy), Heténnyel együtt, amellyel a 18. században olvadt össze. 1687-ben még önálló faluként írták össze.[4] Reuter Camillo szerint "a falu az ezzel (Heténnyel) szomszédos „Puszta" dűlőben feküdt, ahol sok cserépedény törmelék kerül elő."[5]
A török hódoltság idején is lakott volt, amikor pedig sok kis falu pusztult el a Mecsekben.
Szerepel azon zengőaljai települések közt, amelyeket még Szigetvár 1566-os török ostroma előtt Horváth Márk várkapitány vont a szigeti vár befolyása alá, és amelyek adót fizettek a várnak.[6]
Megközelítése, fekvése[szerkesztés]
Teljes hosszában végigfolyik rajta Hosszúhetény patakja. Két fő részből áll. Felső részét híd köti össze Hosszúhetény Fő utcájával (a 6547-es úttal), itt mindkét házsor a patak túloldalán van. Alsó, mélyebben fekvő része egy erdővel fedett domb aljában helyezkedik el, itt a patak mindkét oldalán vannak házak.
Három felől megközelíthető: a hídon át, a Hosszúhetényt elkerülő 6541-es út Pécs felé eső végszakaszáról, és egy lefelé tartó úton a falutábla közelében a Pécs felé tartó úton.
Nevezetességei[szerkesztés]
Valamikor Ormándon a patak mentén számos malom volt. Közülük csak kettő maradt fenn, mindkettő szépen rendbehozott, jelentős épület. Az egyik a 19. századi, malométteremmé alakított ICOMOS-díjas, Pelényi Margit tervezte Almalomb étterem, amely a malomberendezést is bemutatja.[7][8]
A folklórban[szerkesztés]
Ormánd határában, a domboldalon állt a Farkaskereszt, amelynek az a legendája, hogy itt menekültek meg gyerekek és asszonyok a farkasok elől, akik ide már nem merték őket üldözni.[9]
A monda szerint az Ormánd feletti Máltetőről figyelte egyszer a pandúrokat Patkó Bandi, a legendás betyár.[10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hosszúhetény nyelvi kincseiből Hosszúhetényi Honismereti Füzetek 7, 2014
- ↑ Dallos Nándor-Pesti János: Hosszúhetényi szótár Hosszúhetényi Honismereti Füzetek 3, 1999
- ↑ Mali Péter: Tumulus Period settlement of Hosszúhetény-Ormánd academia.edu
- ↑ Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)IX. Adattár109—190: Pécsi járás
- ↑ Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1964) (Pécs, 1965)HelytörténetReuter, C.: Földrajzinév-gyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában
- ↑ Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973) HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konscripcíók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564)
- ↑ Az Almalomb honlapja
- ↑ Top gasztro helyek a Dél-Dunántúlon
- ↑ http://mecsekinepmondak.5mp.eu
- ↑ Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)IX. Adattár109—190: Pécsi járás