Hegyi fakusz

Hegyi fakusz
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Fakuszfélék (Certhiidae);
Nem:	Certhia;
Faj:	C. familiaris;
Tudományos név
	Certhia familiaris; Linnaeus, 1758
Szinonimák
	Hosszúkarmú fakúsz
Elterjedés
	A hegyi fakúsz elterjedési területe egész éves
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hegyi fakusz témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi fakusz témájú médiaállományokat és Hegyi fakusz témájú kategóriát.

A hegyi fakusz vagy hosszúkarmú fakusz (Certhia familiaris) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a fakuszfélék (Certhiidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2] Nevének helyesírása (fakusz vagy fakúsz) vitatott.

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.^[3]

Alfajai[szerkesztés]

Certhia familiaris bianchii Hartert, 1905
Certhia familiaris brittanica Ridgway, 1882
Certhia familiaris caucasica Buturlin, 1907
Certhia familiaris corsa Hartert, 1905
Certhia familiaris daurica Domaniewski, 1922
Certhia familiaris familiaris Linnaeus, 1758
Certhia familiaris japonica Hartert, 1897
hosszúfarkú fakusz (Certhia familiaris macrodactyla) C. L. Brehm, 1831
Certhia familiaris persica Zarudny & Loudon, 1905
Certhia familiaris tianschanica Hartert, 1905^[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Európa és Ázsia területén honos. Természetes élőhelyei a hegyvidéki öreg tű- és lomblevelű erdők. Költőhelyén állandó, de kóborló állat.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő.^[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 12–13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17–21 centiméter, testtömege pedig 8–11 gramm.^[4] Vékony, lefelé hajló csőre van. Tollazata alfajtól függően a szürkétől a vörhenyesbarnáig terjed.

Életmódja[szerkesztés]

A fák kérgének repedéseiben jellegzetes csavarvonalban keresgéli apró rovarokból (pattanóbogarak, hangyák, levélbogarak, poloskák) és pókokból álló táplálékát.^[4]

Szaporodása[szerkesztés]

A hím énekel, a tojó fészket épít, évente kétszer. Fészekalja 4-10 tojásból áll, melyen 14-15 napig kotlik. A fiókákat még 15-16 napig gondozza.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.^[4]