Lukácsy Sándor (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lukácsy Sándor
Élete
Született 1923. április 10.
Csorna
Elhunyt 2001. november 10. (78 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Lukácsy Kálmán
Welzenbach Rozália
Házastársa Lányi Kamilla közgazda
Gyermekei László (1947)
Éva (1949)
András (1952)
Gábor (1954)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) szöveggyűjtemény, tanulmány
Első műve Hét évszázad magyar versei (társszerkesztő, 1951, 1954)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1993)

Lukácsy Sándor (Csorna, 1923. április 10.Budapest, 2001. november 10.) irodalomtörténész, író, az irodalomtudományok kandidátusa (1968).

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Lukácsy Kálmán és Welzenbach Rozália. 194445-ben a fegyveres ellenállási mozgalom tagja. 1945-ben a Budapesti Egyetemen magyarfrancia szakos oklevelet szerzett; Eötvös-kollégista volt. 1945-ben közreműködött a Valóság c. folyóirat megalapításában, melynek 194749 között felelős szerkesztője. 194647-ben a Szikra Könyvkiadó lektora. 1948-ban az Országos Könyvhivatalban, 1949–51 között a Népművelési Minisztériumban dolgozott. 1951–56 között szabadúszó író. 1956-ban az Életképek című – meg nem jelent – folyóirat szerkesztője. Az ötvenhatos forradalomban való részvétele miatt 1960-ig nem publikálhatott. 196288 között az MTA Irodalomtörténeti Intézetének tudományos munkatársa, majd osztályvezetője volt. 1989-ben nyugdíjba vonult.

Fő érdeklődési területe a 18–19. század fordulójának és a reformkornak az irodalma. Számos antológiát szerkesztett. Filmkritikákat is írt, s állandó vendége volt a televízió Lyukasóra c. irodalmi műsorának.

Lukácsy Sándort a Nógrád megyei Kutasó temetőjében helyezték örök nyugalomra.

Művei[szerkesztés]

  • Hét évszázad magyar versei (társszerkesztő, 1951, 1954)
  • Kossuth (szöveggyűjtemény, 1952)
  • Haladó kritikánk Bessenyeitől Adyig (1952)
  • Kortársak nagy írókról I–II. (1954–56)
  • Vörösmarty Mihály (szöveggyűjtemény, 1955)
  • Szamártestamentum. Középkori francia mesék és bohózatok (szerk., 1962, 1983)
  • Petőfi és kora (1970)
  • L’Inréconciliable. Petőfi, poète et révolutionnaire (1973)
  • Per Sándor Petőfi (Giorgio Lutival) (1973)
  • A Hymnus költője (1974)
  • Ragyognak tettei... Tanulmányok Vörösmarty Mihályról (1975)
  • Föltámadott a tenger... (szöveggyűjtemény, 1976)
  • Kiment a ház az ablakon... – Költészet és játék (1981)
  • Magyar Robinson és egyéb irodalmi ritkaságok (szemelvények, 1987)
  • Nemzeti olvasókönyv (szöveggyűjtemény, 1988)
  • Ez volt március 15-e (szöveggyűjtemény, 1989)
  • Híres szerelmesek (bibliográfia, 1994)
  • Isten gyertyácskái. Tanulmányok a régi magyar egyházi irodalomról (1994)
  • A hazudni büszke író. Tanulmányok a francia forradalomtól Madáchig terjedő időről (1995)
  • Magyarok úti kalandjai (1995)
  • Egy hazánk van. Tanulmányok a reformkorról (1996)
  • Jókai Mór: A jövő század regénye 1-3.; utószó, sajtó alá rend. Lukácsy Sándor; Unikornis, Bp., 1997
  • A végtelen jövő. Irodalmi tanulmányok; Balassi, Bp., 1998
  • Petőfi eszmerokonai; Argumentum, Bp., 2001 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Oh szép Jézus; Jelenkor, Pécs, 2002 Pécs (Sion-hegyi könyvtár)
  • Zengedező sípszó. Száz szemelvény a régi magyar egyházi irodalomból; összeáll. Lukácsy Sándor; Jelenkor, Pécs, 2002 (Sion-hegyi könyvtár)
  • Mi tilt jobbakká válnotok? Vörösmarty és kora; összeáll. Lukácsy Sándor; Balassi, Bp., 2003
  • Nemzeti olvasókönyv. Magyar klasszikusok gondolatai az anyanyelvről és a hazáról; összeáll. Lukácsy Sándor; felújított kiad.; Athenaeum, Bp., 2008
  • Mi tilt jobbakká válnotok? Vörösmarty és kora; összeáll. Lukácsy Sándor; Balassi, Bp., 2003

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kortárs magyar írók
  • Visszapillantó tükör. Tanulmányok Lukácsy Sándor 75. születésnapjára; szerk. Kerényi Ferenc, Kecskeméti Gábor; Universitas, Bp., 2000 [Budapest] : Argumentum