Bolognai Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bolognai Egyetem (Alma Mater Studiorum Università di Bologna)
Seal of the University of Bologna.svg
Seal of the University of Bologna.svg

Bologna, palazzo malvezzi campeggi 01.JPG
Alapítva 1088
Hely Olaszország, Bologna
Típus
Hallgatói létszám 95 771
Rektor Prof. Ivano Dionigi
Elhelyezkedése
Bolognai Egyetem (Olaszország)
Bolognai Egyetem
Bolognai Egyetem
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 44° 29′ 38″, k. h. 11° 20′ 34″Koordináták: é. sz. 44° 29′ 38″, k. h. 11° 20′ 34″
www.unibo.it A Bolognai Egyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolognai Egyetem témájú médiaállományokat.
Bolognai Egyetem, Teatro Anatomico

A Bolognai Egyetem (Alma Mater Studiorum Università di Bologna, UNIBO)[1][2][3] ) a világ első, ma is működő felsőfokú oktatási intézménye – egyeteme az olaszországi Bolognában. 1088-ban alapították, s jelenleg kb. 100 000 diákot képez a kihelyezett tagozatokkal együtt.

Története[szerkesztés]

Bologna régi városközpontja

A bolognai egyetem közvetlen előzménye a 11. században a Bolognában működő egymástól és a – világi-városi és egyházi-püspöki – hatóságoktól is független jogi magániskolák (schola) voltak, a legnevezetesebbet Irnerius vezette. Az Irnerius előtti Bologna leghíresebb jogásza Pepo volt. Mindegyik élén egy dominus – egyházjogi értelemben magister – állt, aki a saját házában oktatta a vele megegyező diákokat. Csak itt nevezték dominusnak a vezető jogtanárt, ami a saját tulajdonában való oktatást emelte ki. Bolognában is oktatták a szabad művészeteket (artes liberales), ezek oktatóit magistereknek hívták. Fontos lépés volt, amikor a császárrá koronázása végett Itáliában tartózkodó Frigyes Bolognában privilégiumokat adott a bolognai diákoknak. Eszerint szigorú védelem alá vette a városba tartókat, Bolognában pedig kivette őket a város joghatósága alól és mind polgári, mind büntető ügyekben elrendelte, hogy csak a püspök, vagy saját dominusuk előtt vonhatók perbe. A 13. században alakultak ki az universitasok, a diákok önkormányzati szervezetei, amelyeket először 1244-ben említenek a városi statútumok. Külön universitasa volt az Alpokon túli (universitas ultramontanarum) és inneni (universitas citramontanarum) diákoknak. Az universitasok tovább nemzetekre tagolódtak. A scholak az universitasok függésébe kerültek, megszűnt a korábbi teljesen szabad tanárválasztás, illetve a tanárok teljesen szabad tanrendválasztása. Csak az lehetett professzor, aki az universitas által előírt licentia docendi birtokában volt, az oktatást pedig megszabott helyen és rend szerint volt köteles véghezvinni. Az universitas a város, a püspök és a dominus mellett negyedik joghatóságként is megjelent, idővel a diákok esetében kizárólagossá vált. A nemzetek élére procuratorokat választottak, ők alkották a szintén választott rector tanácsát (consilium). A rektort általában egy évre választották, a 14. századból több magyar rektort is ismerünk (1317: Dörögdi Miklós, 1340: Uzsai). A diákokkal párhuzamosan a tanárok is közös testületekbe (collegium) tömörültek. Külön collegiuma volt a legistáknak és külön a kánonistáknak. A bolognai egyetem ezen szerkezete a 15. századig nagyjából fennmaradt. [4]

A Collegio di Spagna, a legrégebbi kollégium porticum és loggia belseje

Kihelyezett tagozatai[szerkesztés]

A 100 000 diák 23 karon tanul Reggio Emilia, Imola, Ravenna, Forlì, Cesena és Rimini hazai, valamint Buenos Aires tengeren túli oktatási helyein.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bónis: Bónis Péter: Irnerius és a bolognai jogiskola gyökerei. Századok, CXLV. évf. 2. sz. (2011) 349–376. o.

További információk[szerkesztés]