Bolognai Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bolognai Egyetem
Seal of the University of Bologna.svg

Reggio emilia coviolo villa levi 2.jpg
Alapítva 1088
Típus
Elhelyezkedése
Bolognai Egyetem (Olaszország)
Bolognai Egyetem
Bolognai Egyetem
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 44° 29′ 38″, k. h. 11° 20′ 34″Koordináták: é. sz. 44° 29′ 38″, k. h. 11° 20′ 34″
A Bolognai Egyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolognai Egyetem témájú médiaállományokat.
Bolognai Egyetem, Teatro Anatomico

A Bolognai Egyetem (Università di Bologna) Európa első felsőfokú oktatási intézménye – egyeteme –, 1088-ban alapították, s jelenleg 80 000 diákot képez.

Története[szerkesztés]

Bologna régi városközpontja

A bolognai egyetem közvetlen előzménye a 11. században a Bolognában működő egymástól és a – világi-városi és egyházi-püspöki – hatóságoktól is független jogi magániskolák (schola) voltak, a legnevezetesebbet Irnerius vezette. Az Irnerius előtti Bologna leghíresebb jogásza Pepo volt. Mindegyik élén egy dominus – egyházjogi értelemben magister – állt, aki a saját házában oktatta a vele megegyező diákokat. Csak itt nevezték dominusnak a vezető jogtanárt, ami a saját tulajdonában való oktatást emelte ki. Bolognában is oktatták a szabad művészeteket (artes liberales), ezek oktatóit magister-eknek hívták. Fontos lépés volt, amikor a császári koronázása miatt Itáliában tartózkodó Frigyes Bolognában privilégiumokat adott a bolognai diákoknak. Eszerint szigorú védelem alá vette a városba tartókat, Bolognában pedig kivette őket a város joghatósága alól és mind polgári, mind büntető ügyekben elrendelte, hogy csak a püspök, vagy saját dominusuk előtt vonhatók perbe. A 13. században alakultak ki az universitas-ok, a diákok önkormányzati szervezetei, amelyeket először 1244-ben említenek a városi statútumok. Külön universitasa volt az Alpokon túli (universitas ultramontanarum) és inneni (universitas citramontanarum) diákoknak. Az universitasok tovább nemzetekre tagolódtak. A scholak az universitasok függésébe kerültek, megszűnt a korábbi teljesen szabad tanárválasztás, illetve a tanárok teljesen szabad tanrendválasztása. Csak az lehetett professzor, aki az universitas által előírt licentia docendi birtokában volt, az oktatást pedig megszabott helyen és rend szerint volt köteles véghezvinni. Az universitas a város, a püspök és a dominus mellett negyedik joghatóságként is megjelent, idővel a diákok esetében kizárólagossá vált. A nemzetek élére procurator-okat választottak, ők alkották a szintén választott rector tanácsát (consilium). A rektort általában egy évre választották, a 14. századból több magyar rektort is ismerünk (1317: Dörögdi Miklós, 1340: Uzsai). A diákokkal párhuzamosan a tanárok is közös testületekbe (collegium) tömörültek. Külön collegiuma volt a legistáknak és külön a kánonistáknak. A bolognai egyetem ezen szerkezete a 15. századig nagyjából fennmaradt. [1]

A Collegio di Spagna, a legrégebbi kollégium porticum és loggia belseje

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Bónis: Bónis Péter: Irnerius és a bolognai jogiskola gyökerei. Századok, CXLV. évf. 2. sz. (2011) 349–376. o.

További információk[szerkesztés]