Hét szabad művészet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herrad von Lansberg Hortus delicarium (1180) című művének miniatúrája a hét szabad művészet rendszerét ábrázolja. A középpontban a felső félkörben a Philosophia allegorikus nőalakja ül, és oldalából hét sugár árad, az alsó félkörben pedig Szókratész és Platón alakja. A belső kört körülölelő külső körben jelennek meg a hét szabad művészet allegorikus alakjai, tudományuk egy-egy jelképével.

A hét szabad művészet (latinul: septem artes liberales) a középkori egyetemek bevezető képzésének, a bölcsészeti fakultásnak (facultas artium) tananyaga.

Tartalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elnevezés onnan ered, hogy ezek voltak „szabad emberhez méltók.” A hét szabad művészetet két további csoportra osztották.

I. Trivium – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományok („Hármas út”)

  1. Grammatica – Nyelvtan
  2. Retorica – Retorika, a gondolatok szabatos szóbeli kifejezése
  3. Dialectica – Dialektika, a gondolatok logikus kifejtésének tárgya

II. Quadrivium – a többi négy tudományág közös összefoglaló neve („Négyes út”)

  1. Astronomia – Csillagászat
  2. Aritmetica – Számtan
  3. Geometria – Mértan
  4. Musica – Zene

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maga a rendszerezés Martianus Capella Kr. u. V. századi afrikai származású szerző De nuptiis Philologiae cum Mercurii et de septem artibus liberalibus libri IX (Kilenc könyv Mercurius és Philologia házasságáról és a hét szabad művészetről) című művéből származik. A tudományok rendszerét Martianus Mercurius és Philologia házasságának kerettörténetébe ágyazta. Az első két könyv allegorikus formában előadja, hogy Philologia nászajándékba kapja Mercurius hét szolgálóleányát. A fennmaradó hét kötetben mindegyik tudomány előadja, hogy mivel foglalkozik.

A trivium-quadrivium felosztás csak a VII. századtól jelenik meg. A tudományok e hetes felosztása a Karolingok alatt terjedt el, jórészt Alcuin hatására. A IX. századi Ioanes Scotus kezdi el a Capella művét magyarázó kommentárok sorozatát. A XII-XIII. századra a hét szabad művészet rendszere már kevésnek bizonyul. A nyugat-európai gazdaság és társadalomfejlődés fejlődés már megköveteli a fizika, a mechanika és az ökonómia fejlesztését is. E tudományok azonban hosszú ideig kimaradnak az egyetemi oktatás keretei közül.

Ábrázolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hét szabad művészet a középkor ikonográfiájában is jelentős szerepet játszott, számos miniatúra maradt ránk, melyeken tanulányozható az ikonográfiai megszemélyesítés ábrázolástörténete.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Glei, Reinhold F. (Hrsg.): Die Sieben Freien Künste in Antike und Gegenwart. Trier 2006 (Bochumer Alterumswissenschaftliches Colloquium ; 72).
  • Jjsewijn, Josef u.a. (Hrsg.): The Universities in the Late Middle Ages. Louvain: Leuven Univ. Press, 1978 (Mediaevalia Lovaniensia, Series I, Studia, VI. Publications de l'Institut d'Études Médiévales de l'Université Catholique de Louvain, 2e série, 2)
  • Lindgren, Uta: Die sieben freien Künste in den frühmittelalterlichen Abteien Sankt Gallen und Reichenau. Konstanz 1976 (Konstanzer Arbeitskreis für mittelalterliche Geschichte ; 207). – Neuausg. Augsburg: Rauner, 2004
  • Le Goff, Jacques: Az értelmiség a középkorban. Osiris zsebkönyvtár. Budapest, 2000. ISBN 9633797365;
  • Schüssler, Stephanie: Das Grabmal Sixtus IV. in Rom: zur Ikonographie der artes liberales. Mainz u.a.: Chorus, 1998
  • Schwinges, Rainer Christoph (Hrsg.): Artisten und Philosophen: Wissenschafts- und Wirkungsgeschichte einer Fakultät vom 13. bis zum 19. Jahrhundert. Basel: Schwabe, 1999 (Veröffentlichungen der Gesellschaft für Universitäts- und Wissenschaftsgeschichte ; 1)
  • Stolz, Michael: Artes-liberales-Zyklen: Formationen des Wissens im Mittelalter. Tübingen: Francke, 2004 (Bibliotheca Germanica ; 47)
  • Von Albrecht, Michael: A római irodalom története II. Ford. : Tar Ibolya. Balassi Kiadó. Bp, 2004. ISBN 963-506-574-4 és ISBN 963-506-524-8 ö
  • Weisheipl, James A.: The Curriculum of the Faculty of Arts at Oxford in the Early Fourteenth Century. In: Medieval Studies 26 (1964), p. 143-85

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hét szabad művészet témájú médiaállományokat.