Szász Béla (jogász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szász Béla
Született 1868. március 21.
Pest
Elhunyt 1938. augusztus 7. (70 évesen)
Balatonfüred
Állampolgársága magyar
SzüleiSzász Károly
Foglalkozása jogász,
bíró,
költő,
műfordító
Sírhely Farkasréti temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szász Béla témájú médiaállományokat.

Szász Béla (ifjabb, szemerjai) (Pest, 1868. március 21.Balatonfüred, 1938. augusztus 7.) jogász, közigazgatási bíró, költő, műfordító. A Kisfaludy Társaság tagja.

Szász Károly református püspök, költő, műfordító és Bibó Antónia fia.

Szász Károly politikus, irodalomtörténész (1865–1950) öccse.

Pályája[szerkesztés]

A középiskolát Budapesten, egyetemi tanulmányait ugyanott és Strasbourgban végezte. Több ízben tett külföldi utazásokat Nyugat-Európában. 1889-ben lépett állami szolgálatba, előbb a pénzügyi szakmában, majd később a bírói pályára lépett. 1899-től törvényszéki bíró volt. 1921-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak.

Eredeti költeményei több kötetben jelentek meg. Műfordítóként jó stílusérzékkel fordított német, francia és angol költőket; rímes-időmértékes versekben ültette át magyarra Horatius ódáit. Nevéhez fűződik több híres francia szerző drámájának fordítása is. Edda-fordításai halála évében jelentek meg.

Jogtudományi értekezései megjelentek a Jogtudományi Közlönyben (XXX. évf. A büntetőtörvénykönyv módosításáról, cikksorozat), a Büntető-jog Tárában és Az Ujságban. Versei, versfordításai és elbeszélései (különösen: Heinrich Heine, Victor Hugo, Sully Prudhomme, Alexandre Soumet, Delpit - Édouard Delpit vagy Albert Delpit? - verseiből), megjelentek a következő lapokban: Budapesti Szemle, Vasárnapi Ujság, Képes Folyóirat, A Hét, Uránia, Képes Családi Lapok, Világ Krónika, Protestáns Árvaházi Naptár, Képes Családi Naptár, Vasmegyei Lapok, Vasvármegye és Antológia a XIX. század francia lírájából című gyűjteményben (Budapest, 1903). A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkái[szerkesztés]

  • Két fájdalom, dráma egy felvonásban. Írta: François Coppée, ford. Budapest, (1892).
  • Jean-Marie,dráma egy felvonásban. Írta: André Theuriet, ford. Budapest, (1892).
  • Az én jó csillagom, vígjáték egy felvonásban. Írta: Eugène Scribe, ford. Budapest, (1892).
  • Ruy Blas, szomorújáték 5 felvonásban. Írta: Victor Hugo, ford. Budapest, (1893).
  • A király mulat, szomorújáték 5 felvonásban. Írta: Victor Hugo, ford. Budapest, (1895).
  • Gabrielle, színmű 5 felvonásban. Írta: Émile Augier, ford. Budapest, (1896).
  • Ezer év, történeti drámai költemény 3 felvonásban. (Apjával, Szász Károllyal együtt). Budapest, (1896).
  • Az emberiség jóltevői, négy esszé. (Hufeland. Gutenberg. Wilberforce. Jézus). Budapest, (1908).
  • Heine dalaiból, Budapest, (1909).
  • Versek, (1909).
  • Horatius ódái és epodosai, Budapest, (1913).
  • Versek, (1928).
  • A verses Edda, Budapest, (1938).

Források[szerkesztés]