Christoph Wilhelm Hufeland

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Christoph Wilhelm Hufeland
ChristophWilhelmHufelandMedezinerS100.jpg
Született
1762. augusztus 12.[1][2]
Bad Langensalza[3]
Elhunyt
1836. augusztus 25. (74 évesen)[1][2]
Berlin[4][5]
Állampolgársága német
Foglalkozása
Iskolái Göttingeni Egyetem
Kitüntetései Cothenius Medal (1795)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Christoph Wilhelm Hufeland témájú médiaállományokat.
Síremléke Berlinben

Christoph Wilhelm Hufeland (Langensalza, 1762. augusztus 12.Berlin, 1836. augusztus 25.) német orvos.

Élete[szerkesztés]

1780-tól Jénában, egy évvel később Göttingenben tanult, ahol 1783-ban megszerezte orvosi oklevelét. Azután Weimarban működött gyakorló orvosként, kapcsolatban állt Wielanddal, Herderrel, Goethével, Schillerrel. 1793-ban Jénában tanított, 1798-ban a III. Frigyes Vilmos porosz király háziorvosa, a berlini Charité első orvosa, majd a Collegium medico-chirurgicum igazgatója volt. A jénai csata után a királyi családot Königsbergbe, Memelbe és Tilsitbe kísérte, 1809-ben az új Berlini Egyetemen a patológia és a terápia tanára, 1810-ben a minisztérium egészségügyi osztályának államtanácsosa lett. Hufeland nevéhez fűződik a Bibliothek der practischen Heilkunde és a Journal der practischen Heilkunde (Journal der practischen Arzneykunde und Wundarzneykunst) lap (1795-1835, 83 köt.) kiadása. Önéletrajzát Göschen adta ki (Berlin 1863).

Művei[szerkesztés]

  • Ueber die Natur, Erkenntnismittel und Heilart der Skrofelkrankheit (Jena 1795, 3. kiad. Berlin 1819);
  • Die Kunst, das menschliche Leben zu verlängern (u. o. 1796, a harmadik kiadástól kezdve Makrobiotika c. alatt jelent meg, magyarul ford. Kováts Mihály, pest 1798, 12 rész, Buda 1825);
  • Ueber die Ungewissheit des Todes (Halle 1791, 2. kiad. 1824);
  • Guter Rat an Mütter (12. kiad. Lipcse 1875, magyarra fordította Őri Fábián László, Az anyákhoz való jó tanátsa c. alatt, Pozsony 1802);
  • Geschichte der Gesundheit (u. o. 1812, 3. kiad. 1816);
  • Praktische Uebersicht der Vorzüglichsten Heilquellen Deutschlands (u. o. 1815, 4. kiad. 1840);
  • Enchiridion medicum oder Anleitung zur medizinischen Praxis, Vermächtnis einer 50-jährigen Erfahrung (u. o. 1836, 10. kiad. 1857);
  • Kleinere medizinische Schriften (u. o. 1822-28, 4 köt., ujabb gyüjt. u. o. 1834).

Művei magyarul[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Christoph Wilhelm Hufeland témájú médiaállományokat.
  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 9.
  2. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb13009014f
  3. Integrált katalógustár, 2014. december 10.
  4. Integrált katalógustár, 2014. december 30.
  5. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28., Гуфеланд Кристоф Вильгельм