François Coppée

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
François Coppée
SzületettFrançois Édouard Joachim Coppée
1842. január 12.[1][2][3][4]
Párizs[5]
Elhunyt1908. május 23. (66 évesen)[6][7][8][9][10]
Párizs 7. kerülete[11]
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
Tisztsége
  • seat 10 of the Académie française (1884. február 21. – 1908. május 23.)
  • elnök (1896–1909, Valentin Haüy Társaság)
IskoláiLycée Saint-Louis
Kitüntetései
  • Officer of the Order of the Oak Crown
  • Rózsa rend
  • Commander of the order of Nichan Iftikhar
  • Prix Lambert (1869)
  • Montyon-díj (1872)
  • Vitet Prize (1876)
  • a francia Becsületrend lovagja (1876. február 9.)
  • a francia Becsületrend tisztje (1888. december 31.)
  • Émile Augier-díj (1895)
  • a francia Becsületrend parancsnoka (1896. július 26.)
Halál okafertőző betegség
SírhelyeMontparnasse-i temető (9)
François Coppée aláírása
François Coppée aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz François Coppée témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

François Edouard Joachim Coppée (Párizs, 1842. január 12. – Párizs, 1908. május 23.) francia költő, író.

Életrajza és munkássága[szerkesztés]

1884-től volt a Francia Akadémia tagja. Első költeménygyűjteménye: Le reliquaire (1866) és Les intimités (1868). Ezeket követte Poèmes modernes (1869) c. kötete, amely Coppée hírnevét megalapozták. Később színdarabokat is írt: Le passant (1869); La grève des forgerons (1869), majd újból költeményeket: Les humbles (1862); Le cahier rouge (1874); Olivier (verses elbeszélés, 1875); L'Exilée (verses elbeszélés (1877); Récits et élégies (1878); Vingt contes nouveaux (1883) és egy regényt: Une idylle pendant le siège (1876).

Mint drámaíró inkább az egyfelvonásos daraboknál maradt: Deux douleurs (1870), Fais ce que doit (1871), Les bijoux de la délivrance (1872); Le Luthier de Crémone (1876); nagyobb, ötfelvonásos darabokkal csak erkölcsi sikereket ért el; ilyenek: Madame de Maintenon (1881), Severo Torelli (1883). További munkái: Une mauvaise soirée (1887), Contes rapides (1888), Henriette (1889), Les paroles sincères (1890), Toute une jeunesse (1890), Le cahier rouge (Poésies, 1891), Le coup de Tampon (Poésies, 1891), L'Homme-affiche (1891), Plus de sang, Promenades et intérieures (1891). Le Pater (1889) című egyfelvonásos darabjának előadását 1889 decemberében a minisztérium megtiltotta.

Összes művei (Œuvres complètes) Párizsban 1885-ben jelentek meg 6 kötetben.[12]

Magyarul[szerkesztés]

  • Coppée Ferenc: A kovácsok sztrájkja; ford. Ozoray Árpád; Bartalits, Pest, 1873
  • Kisebb színművek; ford. Csiky Gergely; Franklin, Bp., 1884 (Olcsó könyvtár)
  • Severo Torelli. Dráma; ford. Csiky Gergely; Franklin, Bp., 1887 (Olcsó könyvtár)
  • Két fájdalom. Dráma; ford. ifj. Szász Béla; Franklin, Bp., 1892 (Olcsó könyvtár)
  • Nyolcz beszély; ford. Tauszikné-Fenyvessy Szeréna; Athenaeum, Bp., 1894 (Az Athenaeum olvasótára)
  • Idyll a háború alatt; ford. Molnár Gyula; Franklin, Bp., 1894 (Olcsó könyvtár)
  • Henrietta. Beszély; ford. Molnár Gyula; Franklin, Bp., 1894 (Olcsó könyvtár)
  • Az élet harczai. Novellák; írták Coppée és mások, ford. Zempléni P. Gyula; Pannonia, Bp., 1894
  • Az igazi gazdagok. Két elbeszélés; ford. Tábori Róbert; Légrády, Bp., 189? (Legjobb könyvek I.)
  • A koronáért. Dráma; ford. Ábrányi Emil; Athenaeum, Bp., 1897
  • Coppée Ferenc költeményeiből; ford. Bogdánfy Lajos; Franklin, Bp., 1898 (Olcsó könyvtár)
  • Henriette. Elbeszélés; ford. Bottlikné Tölgyessy Margit; Lampel, Bp., 1898 (Magyar könyvtár)
  • A kovácsok sztrájkja és más elbeszélő költemények; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1898 (Magyar könyvtár)
  • Marcel Prévost: A titkos kert. Regény, 1-2.; ford. Hevesi Sándor / Coppée Ferencz: Jótékony bűntett; ford. Fáy J. Béla; Singer-Wolfner, Bp., 1898 (Egyetemes regénytár)
  • Adós fizess. Regény; ford. Tóth Béla; Lampel, Bp., 1899 (Magyar könyvtár)
  • Beer M. József: A kovácsok sztrájkja. Opera; szöveg Coppée nyomán Léon Viktor, ford. Várady Sándor; Magyar Királyi Operaház, Bp., 1899
  • Az ezred száma; in: Franczia elbeszélők tára. 2. sorozat; Daudet, Claretie et al.; ford. Ambrus Zoltán, B. Tölgyessy Margit; Lampel, Bp., 1899 (Magyar könyvtár)
  • Az üdvözítő szenvedés; ford. Becker Hugó; Stephaneum Ny., Bp., 1903
  • Henriette szerelme; ford. Gerely Jolán; Singer-Wolfner, Bp., 1918 (Milliók könyve)
  • Az igazi gazdagok; ford. Kéméndyné Novelly Riza; Singer-Wolfner, Bp., 1924 (Milliók könyve)
  • Anya, fiú és a harmadik; Soóky, Bp., 1943
  • Megszólal a szív; Siményi, Bp., 1944

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ [LH//585/63 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture
  2. ↑ BnF források (francia nyelven)
  3. ↑ Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ születési anyakönyvi kivonat
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  7. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  8. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. ↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  11. ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
  12. ↑ V. ö. Lescure: F. C., l'homme, la vie et l'œuvre (Párizs, 1888).

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=François_Coppée&oldid=23160074”