Utazás a Holdba (regény, 1865)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Utazás a Holdba
Az Utazás a Holdba 1905-ös Franklin-féle negyedik magyar kiadásának borítója
Az Utazás a Holdba 1905-ös Franklin-féle negyedik magyar kiadásának borítója
Szerző Jules Verne
Jules Verne 05.jpg
Eredeti cím De la Terre à la Lune
Ország  Franciaország
Nyelv francia
Téma utazás
Műfaj regény
Kiadás
Kiadó Pierre-Jules Hetzel
Kiadás dátuma 1862
Magyar kiadó Franklin Társulat
Magyar kiadás dátuma 1895
Fordító Gaal Mózes (1895), Iván Ede, Kilényi Mária (1956)
Illusztrátor Henri de Montaut
Média típusa könyv
Oldalak száma 273 (1895)
ISBN 9789632451664 (2010)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Utazás a Holdba témájú médiaállományokat.
A lövedéket (középen, fent) fellövi a földbe süllyesztett speciális ágyú

Az Utazás a Holdra (v. Utazás a Holdba; eredeti címe: De la Terre à la Lune) Jules Verne 1865-ben megjelent fantasztikus regénye. Az 1905-ben megjelent Franklin-féle kiadás magyarra fordítója Gaál Mózes.

Történetében a baltimore-i tüzérklub tagjai az amerikai polgárháború utáni béke beköszöntével tétlenségüket megunva szokatlan vállalkozásba fognak: ágyúlövedéket akarnak fellőni a Holdra.

Baltimore városában, Maryland kellős közepén az Egyesült Államok szecessziós háborúja alatt egy igen befolyásos új klub alakult. Tudvalevő dolog, hogy ezen a földrészen, a hajózási vállalkozók, üzletemberek és mérnökök honában roppant erősen kifejlődött a katonai szellem. Egyszerű kereskedők kiugrottak a pultjuk mögül, s anélkül, hogy kijárták volna a West Point-i katonai iskolákat, rögtön kapitány, ezredes vagy tábornok lett belőlük. A „hadviselés tudományában” hamarosan utolérték európai kollégáikat. Ők sem kímélték az ágyúgolyót, a milliókat és az embert, tehát ők is győzelmeket arattak. Az amerikaiak különösen a ballisztika tudományában múlták felül az európaiakat.
– (Így kezdődik a regény)

Egy francia férfi utasnak jelentkezik a lövedékbe, és két amerikai vele megy. A kísérlet ugyan sikeres, de leszállniuk nem sikerül, a Holdat megkerülve visszatérnek a Földre.

Tudományos vonatkozásai[szerkesztés]

Jules Verne mindig törekedett a tudományos hitelességre. Ma már tudjuk, hogy a könyvben több pontatlanság és tévedés található.

  • Az egyik ilyen hiba az éter létezésének feltételezése. Az éter egy, a 19. században bevezetett hipotetikus közeg, amiben az elektromágneses hullámok terjednek. Ez a feltételezés abból a megfigyelésből adódott, hogy minden hullámnak szüksége van valamilyen közvetítő közegre (ilyen például a hang esetében a levegő). Az akkori fizikusok úgy gondolták, hogy az éter az egész teret kitölti, és ahhoz viszonyítható az abszolút sebesség és az abszolút idő.
  • Problémás a kilövés, elsősorban az utazókra gyakorolt irtózatos gyorsulás miatt.

A könyvben adott az ágyú hossza, ez 300 méter. A számítások egyszerűsítése kedvéért feltételezzük, hogy az ágyúban és az ágyú után a "lövedék" vákuumban halad, tehát nincs közegellenállás. Továbbá feltételezzük, hogy a lövedéknek elég elérnie a második szökési sebességet az ágyú végénél és utána nem lassul le.

s: az ágyú hossza (300 m)
v: sebesség az ágyú végénél (legalább 11.200 m/s, vagy több)
a: gyorsulás az ágyúcsőben (ezt keressük)
a = \frac{v}{t}
s = v \times t
t = \frac{s}{v}
a = \frac{v^2}{s}

Ha v = 11.200 m/s, és s = 300 m, akkor a = 125.440.000 / 300 = 418.133 m/s^2

mivel g = 9,81 m/s^2, ezért a = 418.133 / 9,81 = 42.623 g

Az utasokra végeredményben legalább 42 ezer g gyorsulás hat, amit természetesen sem élőlény, sem (21. századi) technikai eszköz nem bír ki, az ágyúcsőben minden papírvékonyságúra nyomódott volna össze. (embert szállító űrhajók felbocsátásakor a gyorsulás 6-8 g körüli, ami pár percig elviselhetőnek számít)

  • A könyv főhősei meghalt kutyájukat kidobják, ekkor a benti levegőből szinte semmi nem megy ki a világűrbe, ami lehetetlen.
  • Az alumínium lövedékben a világűrben rövid idő alatt nagyon hideg lett volna, így a benne utazó három ember és két kutya megfagy.
  • A gravitáció hiányát (a súlytalanságot) a hőseink csak a Hold-Föld közötti semleges pontban érzékelik, pedig ez már a kilövés után azonnal jelentkezik, amint a gyorsítóerő megszűnik (esetünkben az ágyú végénél).

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Utazás a Holdba (regény, 1865) témájú médiaállományokat.