Nyolcszáz mérföld az Amazonason

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyolcszáz mérföld az Amazonason
Léon Benett illusztrációja
Léon Benett illusztrációja
Szerző Jules Verne
Jules Verne 05.jpg
Eredeti cím La Jangada
Ország  Franciaország
Nyelv francia
Téma utazás
Műfaj kalandregény
Sorozat Különleges utazások
Előző 1880 – A gőzház (Az Acélelefánt) (La Maison a vapeur)
Következő 1882 – A Robinsonok iskolája (L'École des Robinsons)
Kiadás
Kiadó Pierre-Jules Hetzel
Kiadás dátuma 1881
Magyar kiadó Holnap Kiadó
Magyar kiadás dátuma 2011[1]
Fordító Bartócz Ilona (2011)
Illusztrátor Győrfi András
Borítógrafika Győrfi András festményével Horváth Andrea
Média típusa könyv
Oldalak száma 300 (2011)
ISBN9789633469859
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyolcszáz mérföld az Amazonason témájú médiaállományokat.

A Nyolcszáz mérföld az Amazonason (eredeti címe: La Jangada) Jules Verne 1881-es regénye egy régi rablásról és az Amazonas világáról.

Történet[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

Egy Torres nevű volt erdeikapitány elhatározza, hogy hasznot húz halott barátja bizalmából, aki az utolsó óráiban egy titkosírással írt levelet és annak kulcsát adta neki. Peruba érkezve pont a levél jogos tulajdonosának fia, Benito Garral és legjobb barátja, Manoel Valdez húzzák ki a csávából, visszaszerzik neki a levelet, amit egy okvetetlenkedő majom elrabolt tőle. Benito meginvitálja családi birtokukra az Iquitosi fazendára. A meghívást csak jóval később használja ki.

Manoel hazatérve eljegyzi Linát. Nem sokkal később Minha, Lina, Benito és Manoel kirándulni indulnak az erdőbe. Linának játékos ötlete támad, azt javasolja a kis társaságnak, hogy kövessenek egy liánt. A kúszónövény végén egy akasztott embert találnak. Le is akasztják a szerencsétlenül járt, de amúgy tréfás kedvű borbélyt. Új ismerősükkel, Fragosoval együtt térnek hát haza. Közben Joam Garral is rászánja magát arra, hogy visszatérjen régi otthonába, Brazíliába. Úgy döntenek, hogy a faszállítmánnyal együtt, egy hatalmas tutajon, Jangadan (ebből ered a mű eredeti címe is) utaznak le Manausig, kihasználva a folyam sodrát. A legmagasabb dagályt kell csak megvárniuk, és kezdetét veheti a csodálatosnak ígérkező utazás. A gyönyörű folyamon utazva Manoel egy szomorú történetet mesél el nekik egy Odonais-né nevű nő megpróbáltatásairól az Amazonas-medencében, miután Lina és Minha legendákat mesélnek a folyóról. Nemsokára megérkeznek a La Ronde-szigetre. Itt Fragoso is kamatoztathatja hajvágó tudását. Így találkozik Torresszel is. Az utasok felajánlják neki, hogy velük utazhat a jangadán. Manoel ferde szemmel néz a kalandorra, aki megkörnyékezi Minhát. Benito, Fragoso és Lina is osztozik aggodalmában, Yaquita is gyanakszik. Egyedül a családfő nem sejt meg semmit. Egyik nap kajmánok támadják meg a tutajt. A menekülő Minha útját elállják a vérszomjas hüllők. Mindenki nagy meglepetésére Torres siet a segítségére. Innentől kezdve, az eddig mindenki elől elzárkózó erdeikapitány is kezd beilleszkedni a társaságba. Egyik este elmeséli útitársainak az 1826-os Tijocai rablótámadás eseményeit. A Tijocaban talált gyémántot először mindig Villa Ricaba szállították, és onnan egyszerre vitték el Rio de Janeiroig. Egy főkormányzati hivatalban dolgozó ember csempészeknek elárulta a szállítmány indulásának időpontját, így azok az összes kísérőt lemészárolták, kivéve egy embert akinek sikerült elmenekülnie. Csak a történet végén derül ki, hogy ez az ember volt az áruló. Joam Dacostát meggyanúsították, és halálraítélték. A kivégzés előtti éjszakán sikerült megszöknie, és "örökre" nyoma veszett. Torres eddig ismerte a történetet. A látszat viszont néha csal. Az ominózus beszélgetés után félrehívta Joam Garralt, és megpróbálta megvesztegetni. Vagy felfedi az emberek előtt a kilétét, vagy segít bebizonyítani az ártatlanságát, ha feleségül adja hozzá Minhát.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Moly: Információ további kiadásokról (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 5.)

Források[szerkesztés]