Ugrás a tartalomhoz

A reformáció emlékműve (Genf)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A reformáció emlékműve
OrszágSvájc
TelepülésGenf
HelyGenf
Típusmemorial wall
Építész(ek)
  • Alphonse Laverrière
  • Jean Taillens
Elhelyezkedése
A reformáció emlékműve (Svájc)
A reformáció emlékműve
A reformáció emlékműve
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 12′ 01″, k. h. 6° 08′ 44″46.200278°N 6.145556°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 01″, k. h. 6° 08′ 44″46.200278°N 6.145556°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz A reformáció emlékműve témájú médiaállományokat.

A reformáció genfi emlékműve, hosszúsága 100 m

A Reformáció nemzetközi emlékműve (franciául: Monument international de la Réformation, németül: Reformationsdenkmal) a kálvinista egyházaknak emléket állító építmény, emlékfal a svájci Genfben. A Kálvin János és Ulrich Zwingli nevéhez köthető, a városból kiindult reformáció nemzetközi kisugárzására emlékeztet. Szoboralakjai és domborművei a református egyház legfontosabb svájci és külföldi személyiségeit ábrázolják. A köznyelvben használatos elnevezése a reformátorok fala (franciául: Mur des Réformateurs). Az emlékmű a Genfi Egyetem előtt, a Bástyák parkjában (Parc des Bastions) található. Alapkövét 1909-ben helyezték el, az elkészült emlékművet 1917-ben avatták fel.

A központi szoborcsoport: Farel, Kálvin, Béza és Knox
Bocskai István szobra
1606. december 13-án Bocskai István, Erdély fejedelme diadalmasan hozza az országgyűlésre a bécsi békeszerződést, amely alapvetően garantálja a vallásszabadságot a Királyi Magyarországon

Az emlékmű alapkövét 1909-ben, Kálvin János (1509–1564) teológus, egyházreformátor születésének 400. és a Genfi Egyetem alapításának 350. évfordulóján, helyezték el. Tervezésére még 1908-ban pályázatot írtak ki, amelyre mintegy 70 pályamű érkezett, a bíráló bizottság ezek közül választotta ki a győztesnek ítélt tervet, egy négyfős svájci építészcsoport művét. A tervezők között található Alphonse Laverrière és Jean Taillens. A szobrokat Paul Landowski és Henri Bouchard francia szobrászművészek készítették.[1][2] Az emlékmű építését 1917-ben fejezték be. Helyét a Genfi Egyetem előtt, a Bástyák parkjában (Parc des Bastions) jelölték ki, a régi genfi városfal egy szakaszának helyén, hangsúlyozva ezzel, hogy Genf a reformáció rendíthetetlen bástyája marad.

Leírása, szoboralakjai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emlékmű mintegy 100 méter hosszú, egyenes, tudatosan dísztelenül hagyott kőfal, amely az Egyetem főépületével szemben húzódik. Építéséhez a burgundiai Pouillenay kőbányáiból származó mészkövet használtak.

Az emlékfal teljes hosszában végigvonul a latin nyelvű POST TENEBRAS LUX felirat, jelentése „Fény a sötétség után”. Ez a református Genf és minden olyan református közösség jelmondata, akik számára a protestáns reformáció a világosság visszatérését jelenti a világba.

Az emlékmű középpontjában, egy 5 méter magas, négyalakos szoborcsoport áll, kőtalapzatára a Názáreti Jézus nevének görög betűs rövidítését (ΙΗΣ) vésték. A kálvinizmus legfontosabb kezdeményezőit, hittudósait ábrázolja:

  • Béza Tódor (1519–1605) svájci teológus.
  • Kálvin János (1509–1564) francia származású svájci reformátor, keresztyén tudós, a kálvinizmus névadója.
  • Guillaume Farel (1489–1565) francia reformátor.
  • John Knox (c.1513–1572) skót reformátor, kálvinista teológus és egyházszervező.

A központi alakokkal (Farellel és Knox-szal) összefüggő események domborművei:

A központi szoborcsoporttól jobbra és balra kisebb, kb. 3 méter magas szoboralakok állnak, amelyek a reformációval kapcsolatban álló, azt segítő, előmozdító, református vallású történelmi személyiségeket ábrázolják, mellettük domborművek mutatják azt az eseményt, amely az illetőt megemlékezésre méltóvá tette.

A központi szoborcsoporttól jobbra álló szobrok, és domborműveken ábrázolt események:

A központi szoborcsoporttól balra álló szobrok, és domborműveken ábrázolt események:

Zwingli sztéléje

Az emlékfal két végével szemben egy-egy monolit sztélé (vésett kőtömb) áll, a Mont Blanc-ról származó gránitból. Ezek oldalfalába Luther és Zwingli nevét vésték.

2002. november 3-án, a reformáció napján az emlékfalra felvésték a reformáció három fontos előfutárának, Petrus Waldesnek, John Wycliffe-nek és Husz Jánosnak nevét, továbbá az első női nevet, a Tournai-ból való Marie Dentière teológusnő és reformációtörténész (1495–1561) nevét is.

Az emlékmű megihlette Illyés Gyulát, aki „A reformáció genfi emlékműve előtt” címmel írt verset.[3]

  1. Chancellerie de l’État de Genève: Le parc des Bastions Archiválva 2012. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben. URL utoljára megtekintve 2008. április 28.
  2. Neil McWilliam : „Monuments, martyrdom, and the politics of religion in the French third republic”, The Art Bulletin, 1. Juni 1995. URL utoljára megtekintve 2008. április 28.
  3. "Archivált másolat". 2007. október 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. március 2.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Reformation Wall című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Reformationsdenkmal (Genf) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]