Palafedés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A palafedés az építészetben a nagyelemes fedések egyike. Jellemzően a hagyományos ácsszerkezetű magastetőre kerülő fedési mód. A palafedés könnyű és kisebb hajlásszög mellett is biztosítja vízzáróságot, mint a cserépfedés.

A palafedés fajtái[szerkesztés]

Hatscheks Eternit Schiefer.jpg
  • természetes pala (ásványpala): kőzetből hasított palalemezekből egymásra rakott rusztikus fedés
  • műpala: cement és azbeszt (14%) keveréke adalékokkal dúsítva, változatos formájúra préselve, valamint több színben előállított anyag. A műpala előállítása a 2001. évtől teljes mértékig átállt azbesztmentes technológiára, vagyis a korábbiaktól eltérően nem tartalmazza ezt az anyagot.

Természetes pala[szerkesztés]

A természetes pala (kőpala) 400 millió éves kőzet. A föld (devon kor) alakulásakor keletkezett különböző hőmérséklet és nyomás hatására. A terméspalát már több mint 2000 éve alkalmazzák tetőfedésre. Európában több mint 600 éves hagyománya van, előnye, hogy hosszú élettartamú (akár 2-300 év), jó a színtartósága, savállósága kiváló.

Műpala[szerkesztés]

A műpalát (Eternit) Josef Hatscheck találta fel több mint 100 évvel ezelőtt, kiváltva a drágább terméspala (kőpala) fedéseket. Első gyárát az ausztriai Vöcklackbuckban, a másodikat a magyarországi Nyergesújfalun építette fel. Az Eternit ma már fogalommá vált az egész világon. Az 1990-es évek elején az Amerikából indult lobbi – amely az azbeszt, mint rákkeltő anyag, kivonását szorgalmazta – változtatásokat követelt, de nem vetett véget a pala további fejlődésének.

Azbesztmentesítés[szerkesztés]

Nagy mennyiségben keletkezik az építésibontás során tetőfedő azbeszt-pala, mely egészségügyi kérdéseket is felvet. Az azbesztcement palafedés bontásakor veszélyes hulladéknak minősül, EWC kódja 17 06 15. A 2014-2020-as OHT tartalmaz előirányzatokat a 2.4.6.12. pontban, az azbeszt-pala számára a lerakók meghatározását és ütemezését is. Viszont az utóbbi időben a szeszélyes időjárás, a jégesők az azbesztpala tetőket teljesen tönkreteszik. Másrészt az azbesztrost akkor okozhat veszélyt, ha a pala megsérül: elreped vagy eltörik. A palatetők élettartama 20–40 év, és mivel a palát tetőfedésre az 1980-as évekig használták, az azbesztpalát hamarosan tömegesen kell biztonságosan eltávolítani, és ártalmatlanítani. Az azbesztpala hulladékmentesítés költsége egy régi tető felújításakor: tájékoztatásul a Dunakanyarban, 2013-as árak: ártalmatlanítás 55 Ft/kg, szállítás 210 Ft/km (+ áfa), a Fővárosi Településtisztasági Vállalat távolsága 70 km.

Az azbesztpala mentesítés egy olyan terület, melyhez pályázati forrást érdemes felhasználni, az útvonalat több helyszín sorbaállításával lehet megszervezni (a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet „a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” című rendelet szerint „begyűjtő járatok” szervezése lehetséges), valamint a veszélyes hulladékra kijelölt szállítók felől érdemes tájékozódni.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]