Cserép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A cserép égetett agyag.[1]

Veleméri tetőcserép

Leírása[szerkesztés]

A hagyományos fazekasság legfontosabb alapanyaga az agyag, melyet kiégetve a cserepet kapjuk eredményül. Ez sokkal keményebb, és időtállóbb valamint bizonyos vízállósággal is rendelkezik. A vízállóságot mázréteggel lehet fokozni, az így kiégetett anyag az úgynevezett mázas cserép.

Hasznossága[szerkesztés]

Mind régebben, mind pedig mai napig megállja helyét a társadalmilag hasznos anyagok között:

  • mindennapi népi használati tárgyak (pl.kanta, kancsó, tejesköcsög, kupa, szilke, cserépfazék),[2][3]
  • kertészeti tárgyak (pl.virágcserép, kisebb virágláda),
  • tetőfedési és kályhagyártási készáru (pl.tetőcserép), kályhacsempe a cserépkályhához) valamint
  • különféle dísztárgyak (pl. szobrok, nyakékek, karkötők) készülnek belőle.

Érdekesség[szerkesztés]

  • Sok település viseli nevében a cserép szót. Pl. Cserépfalu, Cserépváralja, ezeket lexikon is megemlíti, mint településeket.[4]
  • Cserépnek nevezik az összetört törékeny alapanyagú tárgyak darabjait is(pl. szókapcsolatban agyagcserép, kerámiacserép, porceláncserép üvegcserép, műanyagcserép).
  • Cserepesnek hívják azt, aki pl. cseréptűzhelyeket, kemencéket készít, vagy magát a művet pl. "cserepes" tűzhely, ami cseréppel kirakott tűzhely. [5]
  • Az ókorban a cserépszavazás speciális eljárás volt megelőző vagy megtorló céllal a városállam egyes polgári személyének megítéléshez.

Forrás[szerkesztés]

  1. Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0731-5   196. oldal "Agyagból formált és kiégetett vékony falú készítmény..."
  2. https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/ Használat, mint kézben tartott lexikoné. Pl. megkeressük a kanta szó esetében a "K" betűt kattintással megnyílnak az odatartozó szavak stb.
  3. Magyar néprajzi lexikon (kislexikon). Felelősszerk. Kerékgyártó István. Békéscsaba: Corvina. 1979. ISBN 963-13-1505-3 pl.282-284. oldal Tej és tejfeldolgozás fejezet edények ábrái
  4. Új magyar lexikon II. (D–F). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága Budapest: Akadémiai. 1960.91. oldal
  5. Magyar néprajzi lexikon (kislexikon). Felelősszerk. Kerékgyártó István. Békéscsaba: Corvina. 1979. ISBN 963-13-1505-3 olvasható erről pl. a Lakóházak beosztása, tűzhelye és világítása fejezetben a 139-145. oldalon ábrákkal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Amfóra, Cserépszavazás, Csangdokte, Edény, Fazekasság, Cesan-kultúra, Tatai fazekasság, Porcelán, Üveg, Műanyag, Cserépfalu, Cserépváralja