Cesan-kultúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Cesan-kultúra
Korszak Újkőkorszak
Abszolút kormeghatározás (általános) kb. i. e. 8000 és 5000 között
Kiterjedés Hopej tartomány déli részén, Lo-folyó északi partján, Kína
Vezérleletek kőeszközök, cserépedények, kenderrostból készült halászhálók, gabonatároló gödrök
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cesan-kultúra témájú médiaállományokat.
Átírási segédlet
Cesan ven-hua
Kínai átírás
Hagyományos kínai 磁山文化
Egyszerűsített kínai 磁山文化
Mandarin pinjin Císhānshān wénhuà

A Cesan-kultúra újkőkori kultúra Kína északi területén. Sok hasonlóságot mutat a déli szomszédjával, a Pejlikang-kultúrával, ezért a szakirodalomban gyakorta CesanPejlikang- vagy PejlikangCesan-kultúra néven hivatkoznak rá. A kb. i. e. 8000 és 5500 között létezett kultúrában kölest, árpát és rizst termeltek, lekóinak a háziasított sertés, baromfi és kutya mellett fontos tápláléka volt a hal is.

Jellemzői[szerkesztés]

Háromlábú cserépedény

A Cesan-kultúra alapját a mezőgazdaság adta, amelynek keretei között már 10 000 évvel ezelőtt kölest termesztettek. Arra is találtak bizonyítékot, hogy későbbi történelmük során már ismerték, termesztették és fogyasztották az árpát és a rizst is.

A tárgyi leletek között őrlőkövek, kősarlók és háromlábú kerámia-főzőállványok találhatók. Az edényeik zsinőrmintás, nyomott díszítése gyakoribb, mint a szomszédos kultúrákban. A Cesan fazekasok változatos formákban készítettek használati edényeket.

A Cesan-kultúra nem csak a déli szomszédos kultúrával, a Pejlikanggal mutat hasonlóságot, hanem a keleti Pejhszinnel is több hasonlóság figyelhető meg.

A település maradványok alapján megállapítható, hogy az emberek jellemzően köralapú, félig a földbe ásott házakban laktak. Háziasított kutyák, sertések és baromfi maradványok is előkerültek. A fő hústáplálékokat elsősorban a sertés jelentette, de vaddisznóra és szarvasra is vadásztak. Étrendjüket a környező erdőkből olyan gyümölcsökkel egészítették ki, mint a dió, a vadbarack és a vadkörte, de gyűjtögetéssel jutottak hozzá különböző ehető gyökerekhez és gumókhoz is. A kenderrostokból készült háló maradványai arra utalnak, hogy viszonylag fejlett halászattal is foglalkoztak. A régészek több mint 500 földbe ásott gabonatároló gödröt is feltártak, melyek közül a legnagyobb 5 méter mély, és akár 1 tonna gabona tárolására is alkalmas volt.

Hivatkozások[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]