Görögkatolikus templom (Kazincbarcika)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent János apostol görögkatolikus templom
Görög katolikus templom, Kazincbarcika.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Görögkatolikus
Egyházmegye Miskolci egyházmegye
Egyházközség Kazincbarcika
Építési adatok
Építése 19921995
Stílus bizánci, keleti típusú kolostorszerű templom
Tervezője Balázs Mihály
Felszentelés 1995. szeptember 24.
Felszentelő Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyés püspök
Elérhetőség
Település Kazincbarcika
Hely 3700 Kazincbarcika, Móricz Zs. tér 9.
A Szent János apostol görögkatolikus templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent János apostol görögkatolikus templom témájú médiaállományokat.
A görögkatolikus templom Kazincbarcikán

A Szent János apostol és evangélista tiszteletére 1992 és 1995 között épült görögkatolikus templom Kazincbarcikán található.

A templom építése[szerkesztés]

A templom építése 1992. augusztus 10-én kezdődött el Balázs Mihály irányítása alatt. Az alapkövet 1992. augusztus 22-én szentelte meg Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyés püspök Farkas Olivér szuhakállói esperes és Ludányi Attila, Kazincbarcika polgármesterének jelenlétében. Az épülő templomot 1993 nyarán meglátogatta és megáldotta a Keleti Egyházak Kongregációjának vezetője, Achille Silvestrini bíboros. Az építkezés a tervek szerint haladt és 1994 nyarára a külső munkák elkészültek. Az ajtókat, ablakokat és a színes vakolatot 1994 őszére készítették el, Svájcból támogatásként 100 darab szék érkezett, az építkezés 1995 nyarán fejeződött be.

A templom és a két harangjának felszentelését 1995. szeptember 24-én dr. Keresztes Szilárd végezte 1500 hívő, dr. Király Bálint, a város polgármestere, a tervezők és a környék papjainak jelenlétében. Az építkezés kb. 16 millió forintba került, melyet a hívők, a Katolikus Karitász szervezetek, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az egyházmegye közösen fedezett. A görögkatolikus templom jellegzetessége, az ikonosztáz később készül el.

A templom bemutatása[szerkesztés]

Külső leírás[szerkesztés]

Bizánci, keleti típusú kolostorszerű templom, mely Magyarországon ritka.[1] A templom olyan, mintha pár száz évvel ezelőtt épült volna: az épület antik hatása a tervezőnek és az építőknek köszönhető. Kör alaprajzú, ebből ugrik ki a szentély, és ennek két oldalán helyezkednek el az irodaépületek, tanácstermek és a sekrestye. Az épülethez egy félkör alakú előcsarnok is kapcsolódik. A tetőzet körbe rajzolódó, nyolcszög alakú fa kupola, melyen vörösréz lemez borítás van. Magassága 17 méter. A falak anyaga tégla, illetve cserép. Az épület területe 360 m2.

A templomkertet 2008-ban kerítették körbe, amikor az egyházközség megvásárolta az önkormányzattól a templom körüli területet. A kerítés mellé 90 tuja és magnólia került, valamint a hívők levendulákat is ültettek. Szintén ekkor készült el a templomkertben álló gránit kereszt is az egyik hívő adományaként. A kerítést és a keresztet az egyházközség búcsúján, 2008. szeptember 28-án szentelték meg. A templom tetején három görögkatolikus dupla kereszt áll.

Belső tér[szerkesztés]

A templom belső tere három részre osztható. A templom körterét előtér egészíti ki, a hajó kör alakú, a kupola közepén Jézus képe látható. A hajó világítását a kupolába függesztett lámpák adják, ezekre kerülnek ünnepekkor a dekorációk. 2005-ben a hajó közepén a székeket 2×7 padsor váltotta fel, a hajón kívüli ülőhelyek továbbra is székek. A padsorok két oldalán áll a két templomi zászló, melyeket körmenetek és zarándoklatok alkalmából használ az egyházközség. A padsorok között található az úgynevezett „csókoló ikon”, melyet egyházközség papja, dr. Janka Gábor festett.

A szentélyben végzi a pap a liturgiát, oda rajta kívül csak a ministránsok léphetnek be. A szentélyt és a templomhajót elválasztó falon található a négy főikon. A leghíresebb ezek közül a Pantokrátor ikon, melyet Somogyi Soma László festett.[2] A másik három ikonon Szűz Mária, a templom védőszentje, Szent János apostol, valamint Szent Miklós látható.

Az oltár mellett egy mozdítható oltár van, melyen karácsonykor a betlehem, húsvétkor Jézus sírja, vasárnaponként pedig általában egy ikon található. A szentélyben a falon örökmécses világít, mely az Isten, a Szentlélek jelenlétére utal.

A szentély egyik oldalán a sekrestye található, melynek külön bejárata van a templomkertből is. A másik oldalon helyezkedik el az iroda, a mosdó és a mellékhelyiség. Az emeletre egy 8×4 méteres hittantermet építettek galériával, teakonyhával, zuhanyzóval és mellékhelyiséggel. A második szinten egy zárt, 4×4 méteres harangház található, két kisebb haranggal: az egyik 100, a másik 60 kilogrammos.

Szolgálattevő személyek[szerkesztés]

A templomkertben álló gránit kereszt
  • 1991–1995 Polyák Imre (segédlelkész)[3]
  • 1995–2004 Kormos Illés (parókus)[4]
  • 2004-től dr. Janka Gábor (parókus)[5]

Filiák[szerkesztés]

A parochiához tartozó települések (filiák):[6]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Edelényben található hasonló stílusú templom, az kőből épült.
  2. Az ikon érdekessége, hogy akárhonnan nézi az ember, Jézus szeme mindig őt nézi: olyan, mintha követné a mozgását. Az alkotó ezzel Isten jelenlétét akarta szimbolizálni.
  3. Polyák Imre. Hajdúdorogi Egyházmegye. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
  4. Kormos Illés. Hajdúdorogi Egyházmegye. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
  5. Janka Gábor dr.. Hajdúdorogi Egyházmegye. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
  6. Hajdúdorog Egyházmegye: Egyházunk parochiái - Kazincbarcika (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2015. november 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kazincbarcikai Görögkatolikus Egyház
  • Vukoszávlyev Zorán: Kazincbarcika, Szent János apostol és evangélista görögkatolikus templom (1991-1995) - Szakrális építészet, 2010. 01. 26. - Online elérhetőség
  • Plichta Adrien: Beszélgetés a kis feladatról, a gondolatra visszaható formáról, a természetes anyagról, a kaptárról - Magyar Építész Kamara, 2010. 06. 29.
  • Somhegyi Zoltán: Szerény versengés - Átrium 2007/4. 56-58. o.
  • Tervezői ismertetés: Kazincbarcika, görögkatolikus templom és parókia - Magyar építőművészet 1994/3-4. 67. o.
  • Martinkó József: Görögkatolikus templom - Kazincbarcika - Bojár Iván András: Téglaépítészet Magyarországon, Budapest, Vertigo Kiadó, 2002, 20. oldal