Bojár Iván András

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bojár Iván András
Déri Miklós felvétele
Déri Miklós felvétele
Született1964. március 8. (60 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiBojár Iván
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1993)
KitüntetéseiEzüst Ácsceruza díj (2017)
Sablon • Wikidata • Segítség

Bojár Iván András (Budapest, 1964. március 8. –) művészettörténész, építészkritikus, író.

Élete[szerkesztés]

Édesanyja Sztankay Ágnes múzeumi műtárgy-restaurátor,[1] édesapja Bojár Iván (1924–1995) festőművész, a Magyar Hírlap művészetkritikusa, festőművész, díszlettervező.[2] 1984–1985-ben a Lapkiadó Vállalat Sajtódokumentációs osztályán dolgozott. 1986–1989 között a Szépművészeti Múzeumban dolgozott kisegítő, majd asszisztens munkakörökben. 1989-ben részt vett a Magyar Narancs alapításában, melynek 1990–91-ben főszerkesztője is volt, 1992-től nyolc évig a Café Bábel szerzője, szerkesztője és szakértője.[3] Ezzel párhuzamosan 1993–2000 között művészettörténetet oktatott a Színház és Filmművészeti Egyetem elődintézményében. 1993-ban végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, mint művészettörténész.[4] Építészkritikai cikkei a Népszabadságban, Budapest folyóiratban, Beszélőben, Mozgó Világban is megjelentek,[5] dolgozott a Magyar Rádióban, a Szabad Európa és a Tilos Rádióban, valamint műsorvezetőként és adásszerkesztőként a Magyar Televízióban is. 1998-ban alapította az Octogon építészeti lapot, ami körül kialakult az Octogon Építészetkritikai Műhelynek számos kritikus lett a tagja. 2018 márciusától 2019 júniusáig az Építészfórum főszerkesztője.[6] 2019 júliusában létrehozza és azóta vezeti a 10 millió Fa környezetvédelmi szervezetet.

Közéleti szerepvállalása[szerkesztés]

2004. szeptember 21-én Szeretem Budapestet (rövidítve: SzeBu) néven egy mozgalmat, illetve egyesületet alapítottak Kardos Dóra, Szász Kati, Bencze B. György, Bojár Iván András, Fürjes Balázs, Gábor Iván, Gerő András, Melis András, Pataki László, Szalóky Károly részvételével. A szervezet elnöke Bojár Iván András lett.[7] A mozgalom elsősorban városfejlesztési koncepciókat dolgozott ki, vagy pályázatot írt ki fejlesztési tervekre, a fővárossal kapcsolatos ügyekben hallatta a hangját és számos rongálás nyomainak eltüntetését szervezték meg. A mozgalom ereje 2012-ben csökkenni kezdett, és 2014-re lényegében megszűnt az aktivitása.

2006 és 2010 között a fővárosi közgyűlés tagja.

2007. május 1-től 2010-ig – Demszky Gábor főpolgármestersége idején – a Városarculati Tanácsnoki Iroda vezetőjeként Bojár a főváros városarculati tanácsnoka volt. Munkája eredményeként a vadplakátolás, tagelés felszámolását, a Színes Város program keretében egyes utcabútorok, építmények színesre festését és a fővárosi taxiszolgáltatás egységes arculatát emelte ki.[8][9]

2019 júliusától, Bojár kezdeményezésének hatására fejlődő 10 millió Fa országos közösségnek helyi közösségekből álló országos hálózata épült ki, soktízezres követői és taglétszámmal.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • Új magyar építészet = New Hungarian architecture / A bevezető tanulmányt írta Bojár Iván András - Budapest : Dorottya Galéria, 1998
  • Preisich Gábor - Kijárat Kiadó: Architektúr/Vallomások , a könnvyet írta-szerkesztette: Bojár Iván András, 1999
  • Klein Rudolf (1955-) (építész, egyetemi tanár) Kortárs magyar építészeti kalauz / Klein Rudolf, Lampel Éva, Lampel Miklós ; szerk. Bojár Iván András - Budapest : Vertigo, 2001
  • Téglaépítészet Magyarországon I. - Budapest : Vertigo, 2003 Bojár Iván András szerkesztésében
  • Közben : a magyar építészet 15 éve a rendszerváltástól az EU-ba lépésig, 1989-2004 / A katalógust szerkesztette: Bojár Iván András, szöveg: Bojár Iván András, Anthony Gall, Pazár Béla - Budapest Műcsarnok 2004
  • Magyar design : magyar design 150 éve a dualizmus korától napjainkig / szerkesztette: Vadas József, Bojár Iván András, fotók: Dabasi András Budapest, Vertigo, 2004
  • Budapest, a kreatív város - a lehetőségek kapujában : egy XXI. századi európai főváros víziója / Bojár Iván András .- Budapest : Demos Magyarország, 2005
  • Hogyan épüljön Budapest - tanulmánygyűjtemény/ Octogon Könyvek 6., szerkesztette: Juharos Róbert, Felelős kiadó: Bojár Iván András, 2005
  • Budapest a tiéd is - 2010 Budapest, Európa Kulturális Fővárosa pályázat, Projektigazgató: bojár Iván András, 2005
  • Kieselbach Tamás (szerk.): Átmenetiemlékkönyv Lugosi Lugo László képeivel, Bojár Iván András szövegével Budapest : Kieselbach Galéria, 2006
  • Budapest Főváros arculati kézikönyv, Főpolgármesteri Hivatal, Brand manager: Bojár Iván András, 2009
  • Nagy Káli könyv / fotó: Darabos György - Ivon, 2014
  • Nagy Pécs Könyv / fotó: Darabos György - Ivon, 2016

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Bojár Ivánné Sztankay Ágnes. Napút (2002) (Hozzáférés: 2018. november 13.) arch
  2. ↑ Bojár Iván András: BOJÁR IVÁN, A FESTŐ – emlékfoszlányok egy másik apámról. Artmagazin, XV. évf. 3. sz. (2017) 58–61. o.
  3. ↑ Bojár Iván András. Terasz.hu (2002. augusztus 30.) (Hozzáférés: 2018. november 13.) arch
  4. ↑ Faludy Judit: Bojár Iván András. Artportal (1998) (Hozzáférés: 2018. november 13.)
  5. ↑ Az Arcanum sajtóadatbázisa szerint
  6. ↑ Bojár Iván András: Főszerkesztői köszöntő. Építészfórum (2018. március 29.) (Hozzáférés: 2018. november 14.)
  7. ↑ Rólunk. A SzeBu honlapja (2009) (Hozzáférés: 2011. november 14.)
  8. ↑ Bojár Iván András csak a szépre emlékezik. Turizmus Online (2010. október 1.) (Hozzáférés: 2018. november 14.)
  9. ↑ Wirth Zsuzsanna: "Kanasztázni indultam, de ketrecharc lett a vége" - interjú Bojár Ivánnal. Origo.hu (2011. november 15.) (Hozzáférés: 2018. november 14.)
  10. ↑ Átadták a Souvenir Díjakat. Magyar Nemzet, LIX. évf. 303. sz. (1996. december 30.) 9. o.
  11. ↑ Átadták a Magyar Lajos-díjakat. Magyar Sajtó, XXXVIII. évf. 8–9. sz. (1997) 27. o.
  12. ↑ Átadták a 2017-es Ezüst Ácsceruza-díjat (magyar nyelven) (html). Építészfórum, 2017. december 13. (Hozzáférés: 2018. november 14.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bojár_Iván_András&oldid=25804532”