Bojár Iván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bojár Iván
Született1924. március 27.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1995. december 22. (71 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiBojár Iván András
Foglalkozása
  • művészettörténész
  • kritikus
  • színházi díszlettervező
  • filmdíszlettervező
  • lapszerkesztő
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1948)
SablonWikidataSegítség

Bojár Iván (Budapest, 1924. március 27. – Budapest, 1995. december 22.) grafikus, díszlet-és jelmeztervező, művészettörténész, újságíró. Bojár Iván András művészettörténész, író apja.

Életpályája[szerkesztés]

Újlipótvárosi értelmiség családban született, asszimiláns, kikeresztelkedett zsidóként. A második világháború alatt származása miatt bujkálni kényszerült. A német megszállás alatt a Veér István álnevet használta. Zenei tanulmányokat folytatott a Konzervatóriumban. A háború után (1944–1948) elvégezte a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet szakát, azonban a doktori értekezését nem fejezhette be a kommunista hatalomváltás és kultúrpolitikai fordulat miatt. Az ötvenes években régészeti ásatásokon dolgozott kubikusként, majd a Budapesti Történeti Múzeumban Zolnay Lászlóval segédmunkásként a budai királyi palota feltárásán. Ezt követően a Geofizikai Kutatóintézetbe került, ahol segédkutatóként dolgozhatott. 1956-ban kinevezték a Színházművész Szövetség osztályvezetőjének, ám két évvel később 56-os szerepvállalása miatt leváltották. Tagja volt a Képző-és Iparművészeti Szövetség forradalmi bizottságának. Díszlettervezőként dolgozott az 50-es évek végétől a budapesti Petőfi Színházban és több vidéki színházban. Bekerült az akkoriban induló Magyar Televízióhoz, ahol a díszletek mellett, jelmezeket is tervezett. A 60-as évek első felében az Iparművészeti Főiskola divattervezői szakán és a Népművelési Intézetben tanított. A későbbiekben mint művészeti szerkesztő és műkritikus tevékenykedett. A MTV Barangolások című kulturális műsorának szerkesztője volt. Elsőként mutatta be a hatvanas, hetvenes években induló hazai avantgárd művészeket. Munkatársa lett a Kossuth Rádió Láttuk-hallottuk című kulturális műsorának. 1970-től húsz éven át a Radio Bremen tudósítója, a Budapester Rundschau képszerkesztője és a Magyar Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Szerkesztőként dolgozott a Tükör és az Új Tükör című hetilapoknál, illetve a Művészet című folyóiratnál. A Fotó, majd a Lakáskultúra felelősszerkesztő-helyettese lett. A MUOSZ Újságíró Iskolában művészettörténetet, fotótörténetet és elméletet oktatott. 1990-1994 között a Budavári Önkormányzat képviselője és kulturális tanácsok volt. 1995-ben önkezével vetett véget életének.

Családja[szerkesztés]

Szülei Bojár (Bergl) Géza László (1895–?) építész és Farkas Lívia Margit (1901–?) voltak.[3] Apai nagyszülei Bojár (Bergl) Salamon Sándor (1863–1924)[4] pápai születésű mérnök-lapszerkesztő és Beck Ludmilla (1871–1943),[5] anyai nagyszülei Farkas Lázár és Spatz Hermin voltak. Testvérei: Anna (1894–?), Klára (1897–?), Pál (1898–?).[6]

Házastársa: Sztankay Ágnes (1933–2016) múzeumi műtárgy-restaurátor, Sztankay István színész nővére volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]