Guraszáda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Guraszáda (Gurasada)
A guraszádai ortodox templom a falu bejáratánál
A guraszádai ortodox templom a falu bejáratánál
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang községközpont
Irányítószám 337245
SIRUTA-kód 89696
Népesség
Népesség395 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság4
Népsűrűség4,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület92,52 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Guraszáda (Románia)
Guraszáda
Guraszáda
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 57′ 35″, k. h. 22° 35′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 35″, k. h. 22° 35′ 21″
Guraszáda weboldala
Gurasada 2.jpg

Guraszáda (románul: Gurasada) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Dévától 30 kilométerre északnyugatra, a Maros jobb partján, a 7-es főút mentén fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve tautologikus, ugyanis mind a régi magyar eredetű szád, mind a román gură 'száj'-at, 'nyílás'-t jelöl.[2] Neve sokáig csupán Szád, majd Szádja, mai neve pedig a 18. század első felében tűnt fel: Zad (1292), Zaad és Zadya (1468), Guraszáda (1733), Gura Szaduluj (1750), Gurásza (1808).

Története[szerkesztés]

Az Ákos nemzetségbeli Illyei család 1292-ben kapott engedélyt rá, hogy területére románokat telepítsen. Lakói később nagyrészt tutajozással foglalkoztak. 1808-ban járási székhely volt.[3]

Lakossága[szerkesztés]

  • 1850-ben 636 lakosából 618 volt román, 9 cigány és 5 magyar nemzetiségű; 629 görögkatolikus és 4 református vallású.
  • 1910-ben 735 lakosából 648 volt román és 68 magyar anyanyelvű; 655 ortodox, 35 református, 25 római katolikus és 14 zsidó vallású.
  • 2002-ben 397 lakosából 392 volt román és 4 magyar nemzetiségű; 359 ortodox, 11 baptista, 9 adventista, 7 római katolikus és 5 pünkösdista vallású.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu keleti végében, az országút mellett álló ortodox templom különböző építési fázisait a felújítás tudatosan hangsúlyozza. A vakolatlan, terméskövekből habarccsal épített rész a 13. századból való és eredetileg négy karéjú körtemplom volt (alaprajzában a székelyudvarhelyi Jézus-kápolna és a haraszti templom első kiképzésének párja). Ehhez később négyzetes hajót, majd egy újabb fázisban még egy tornyot építettek. Egyik tornyában egy 1668-ban, brassói szász mester által öntött latin betűs, a másikban egy 1765-ből való cirill betűs harang függ. Falfestményeit 1765-ben a dévai Ioan és a pitești-i Nicolae készítette. Valószínűleg az ő munkájuk az utolsó ítélet népi humorral átitatott ábrázolása is a pitvar falán.
  • A volt Klobusiczky-udvarház a 18–19. században épült. 1934-ben itt, Klobusiczky Elemérnél vendégeskedett Patrick Leigh Fermor. Államosítása után a Mezőgazdasági Minisztérium mint fajtanemesítő kísérleti állomást használta. Az örökösök nem igényelték vissza. Két és fél hektáros park övezi, almáskerttel és bambuszokkal.

Gazdaság[szerkesztés]

Határában bentonitot bányásznak.[4]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Kiss Lajos: "Földrajzi nevek etimológiai szótára" I. kötet A-K, 535. old. Akadémiai Kiadó, Bp, 1997.
  3. Vasile Ionaș: Istoricul administrației în județul Hunedoara, in Ioan Sebastian Bara – Denisa Toma – Ioachim Lazăr (Coord.): Județul Hunedoara, vol. 2. Deva, 2012, 229. o.
  4. www.begaminerale.ro (románul)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]