Kitid
| Kitid (Chitid) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bosoród |
| Irányítószám | 337098 |
| SIRUTA-kód | 88485 |
| Népesség | |
| Népesség | 554 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kitid
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 42′ 19″, k. h. 23° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 19″, k. h. 23° 04′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kitid románul: Chitid, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Kalántól délkeletre, a Sztrigy mellékfolyója mellett fekvő település.
Története[szerkesztés]
A falu határában római villa maradványait tárták fel; a romániai műemlékek jegyzékében a HD-I-s-B-03171 sorszámon szerepel.[2]
Kitid, Keted (Ketted < > kedd) nevét 1377-ben említette először oklevél kenezyatus villarum Olahalium Felkytid et Alkytid formában. Tehát ekkor már népes hely lehetett, mivel két ilyen nevű település is állt egymás közelében Alsó- és Felsőkytid néven. 1391-ben ville wolachales ... utraque Keted, 1515-ben p. Alsokethyd, Fewlsewkethyd, 1733-ban Titid, 1750-ben Fitit, 1760–1762 között Kitid, 1808-ban Kitid, 1913-ban Kitid néven volt említve.
1377-ben a 2 helység: Kitid és Aklos kenézségét - Lajos király jóváhagyásával – László erdélyi vajda Szentgyörgyi László fia Miklósnak és Zajk fia Péternek adta mint a hűtlen Kende és fiai birtokait. Később a Benczenczi, Arani ~ Porkoláb, Töreki, Rápolti, Macskási, Macskási Tárnok, Bélai, Váraskeszi Lépes, Korlátkői és a Bucsáni családok birtoka volt.
Az 1800-as években a Pallas nagy lexikona írta a településről: „kisközség Hunyad vármegye hátszegi járásában, 833 lakossal, 48 magyar, 741 oláh. Körjegyzői székhely, evangélikus református templommal, de a lelkész Magyar-Brettyéről jár át. Állami elemi iskola. A helység felett a református temetőnél római település nyomai, Zsidovin néven ismeretes. Jellegzetes fedélcserepek, építő téglák kerülnek napfényre. A rómaiak innen Kis-Oklos felé átjáró utat vezettek keletre a szászvárosi völgybe Városviz tábor helyükhöz. A vicinális út Kis-Oklostól a patak mentén a Fazarel tetőn érte el a vizválasztót s ugy lejtett Alsó- és Felső-Városviz közti castrumhoz. Kitidnél a római telep felett emelkedő Plesa-tetőn 1883 tavaszán aranykarikákat, rudakat túrtak ki a disznók tetradrachmákkal együtt. Kitid a magyarság egyik kis olvadozó oazisa.”
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott.
1910-ben 843 lakosából 757 román, 173 magyar volt. Ebből 768 görög keleti ortodox, 55 református, 13 római katolikus volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- 18. századi temploma a romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-B-03292 sorszámon szerepel.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ a b Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források[szerkesztés]
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}