Hercegány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hercegány (Hărțăgani)
RO HD Hartagani 34.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Boica
Irányítószám 337051
SIRUTA-kód 88154
Népesség
Népesség815 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság5[2]
Népsűrűség29,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,64 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hercegány (Románia)
Hercegány
Hercegány
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 03′ 16″, k. h. 22° 55′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 16″, k. h. 22° 55′ 18″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hercegány témájú médiaállományokat.

Hercegány (románul: Hărțăgani) falu Romániában, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Dévától 26 kilométerre északra, Brádtól 25 kilométerre délkeletre, az Erdélyi-érchegységben elterülő szórványtelepülés. Négy falurésze (Racăș, Carpeni, Grelești és Gruieri) négy párhuzamos völgyben fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a Harțag/Herceg személynévből való, román képzővel. 1439-ben Herczegfalwa, 1525-ben Hercjegan, 1597-ben Herczeghelie néven jegyezték fel magyarul, 1733-ban Herczigány-ként írták át a kiejtett román alakot.

Története[szerkesztés]

A falu feletti Măgura Băii és Dealul Cărbunarilor hegyek oldalában ókori nemesfémkitermelés maradványait találták meg. A középkor végén és az újkor elején a világosi váruradalom falva volt, 1525-ben 25 jobbágycsaláddal. Zaránd, 1876-tól Hunyad vármegyéhez tartozott. Földesura 1662-től a Kászoni család, 1742-ben Naláczy József és Barcsay György voltak. Aranybányáit 1703-ban felhagyták, majd Steinville erdélyi katonai parancsnok 1716-tól tizenkét éven keresztül ismét műveltette őket. 1736-ban egy német társaság újra megnyitott egy Steinville idején művelt, beomlott tárnát, de a helyi lakosság kidobálta a szerszámokat a tárnából.[3] 1733-ban nyolcvan román családját írták össze egy görögkatolikus és egy ortodox pappal, 1784–87-ben pedig 1013 ortodox hívőt. Ezzel a környék legnépesebb falvának számított. Egyik aranybányáját a 19. század végén egy holland–francia tulajdonú vállalat művelte. 1895-ben 22 283 szilvafát számoltak össze határában. Lakói a 20. század első felében főként bányászattal és állattenyésztéssel, télen pedig szűcsmunkával foglalkoztak.[4]

1880-ban 1390 lakosából 1347 volt román, 34 cigány és 7 magyar anyanyelvű; 1377 ortodox vallású. 2002-ben 946 lakosa közül 945 volt román nemzetiségű; 926 ortodox vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Ortodox fatemploma 1793-ban, egy korábbi helyére épült. A 19. század végén hajóját 3,65 méterrel meghosszabbították és új mennyezetet kapott. Ikonosztáza barokk stílusú.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
  3. Veress Endre: Hunyadmegye bányászatának múltja. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1910, 127. o.
  4. Nicolae Dunăre: Sate din Zărand specializate în meșteșuguri țărănești. In Contribuții la cunoașterea regiunii Hunedoara. Deva, 1956, 129. o.

Források[szerkesztés]

  • Ioachim Lazăr: Comuna Băița. Deva, 2007

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]