Tustya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tustya (Tuștea)
RO HD Tuștea.JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Alsófarkadin
Irányítószám 337239
SIRUTA-kód 91786
Népesség
Népesség261 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Tustya (Románia)
Tustya
Tustya
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 36′, k. h. 22° 51′Koordináták: é. sz. 45° 36′, k. h. 22° 51′
Görögkatolikus fatemplom (Adler Lipót felvétele, 20. század eleje)

Tustya (románul: Tuștea) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Hátszegtől nyolc kilométerre nyugatra, a Ruszka-havas lábánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Kiss Lajos szerint neve a Tódor név délszláv változatából való. Először 1360-ban Tusta, később 1462-ben Thwztya, 1733-ban Tustija alakban írták.

Története[szerkesztés]

1360-ban Dragomyr nevű román papját említették.

A 18. század elején, Demsus testvéregyházaként alapították református egyházközségét. A gyülekezetet a század második felében a tustyai Csulai, Rozgoni, Balia, Lukáts, Antalffi, Bokosnyitza és Miske családok alkották.[2] A 19. század elején megszűnt, de saját papja korábban sem volt, hanem Demsussal, Nagypesténnyel és Nagycsulával közösen alkotott egy egyházközséget.[3]

1731-ben országos vásárok tartására kapott szabadalmat.[4] 1750-ben mindkét görögkatolikus pópája kétnejű volt, ezért eltiltották őket az egyházi hivataltól. Az 1750-es években a hívek visszatértek az ortodox vallásra, de 1850-ben már ismét görögkatolikusok voltak és 1858-ban görögkatolikus iskolát is szerveztek.

1850-ben 561 lakosából 465 volt román, 54 magyar és 22 cigány nemzetiségű; 499 görögkatolikus, 27 református, 18 római katolikus és 17 zsidó vallású.

2002-ben 325 román nemzetiségű lakosából 255 volt ortodox, 56 görögkatolikus és 11 pünkösdista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Az egykori mocsár helyén keletkezett vörös agyagkő rétegben dinoszauruszok és más őskori hüllők tojásai őrződtek meg.[5]

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. 3. Kolozsvár, 2007, 418–437. o.
  3. Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863-ra. Kolozsvártt, 1863, 21. o.
  4. Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
  5. www.geopark.go.ro. [2010. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 28.)