Hátszegváralja
| Hátszegváralja (Subcetate) | |
 | |
| A hátszegi várhegy | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Őraljaboldogfalva |
| Községközpont | Őraljaboldogfalva |
| Irányítószám | 337448 |
| SIRUTA-kód | 91312 |
| Népesség | |
| Népesség | 533 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Hátszegváralja
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 36′ 03″, k. h. 22° 59′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 03″, k. h. 22° 59′ 40″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hátszegváralja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hátszegváralja vagy Váralja (románul: Subcetate) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Sztrigy és a Nagypatak összefolyásánál, duzzasztással létrehozott víztározó nyugati partján, Hátszegtől öt kilométerre délkeletre fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét Hátszeg váráról kapta, és párhuzamos Őraljaboldogfalva nevével. Román neve a magyar értelmi megfelelője. A 19. században a mai mellett még a magyar alak átvételéből származó Varalău és a tautologikus Orlea sub Cetate nevet is használták.
Története[szerkesztés]
Először 1447-ben, Waralya néven említették. 1453-ban Déva várának tartozéka volt. 1462-től a Kendefi és a Kenderesi család birtoka. 1482-től a vajdahunyadi uradalomhoz tartozott. Román lelkésze azok között volt, akik a vidék papjainak 1699. január 21-én, Baresden tartott gyűlésén a református egyház keretei között való maradást választották.[2]
Itt csatlakozott a Piski–Petrozsény vasúthoz az 1908-ban megépült Karánsebes–Hátszeg fogaskerekű vasútvonal. Az utóbbi 1978-ig közlekedett.[3]
1880-ban 544 lakosából 489 volt román és 17 magyar anyanyelvű; 518 görög és 11 római katolikus, 5 református és 5 ortodox vallású.
2002-ben 574 lakosából 567 volt román és 5 cigány nemzetiségű; 486 ortodox és 78 pünkösdista vallású.
Nevezetességek[szerkesztés]
_H%C3%A1tszeg_v%C3%A1ra.jpg)
- A tőle délnyugatra magasodó hegyen áll Hátszeg várának romja. Eredetileg a hátszegi román kerülethez tartozó királyi vár volt. Először 1276-ban említik a vidék ispánját, ekkor minden bizonnyal már a vár is létezett. 1315-től állt az erdélyi vajdák felügyelete alatt. Várnagyait 1448-ig ismerjük. 1463-ban a Kendefieké lett, és 1482-ben valószínűleg még épen állt. Ötszögű tornyának csonkja 6,2–6,3 méteres magasságig áll, ezt ovális sánc és árok veszi körül.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Sipos Gábor: Román református eklézsiák oltalomlevele 1700-ból. Europa Balcanica – Danubiana – Carpathica 2/b. Bp., 1995, 356—359. o.
- ↑ Tiberiu Svoboda: Cărbunele și drumurile sale de fier. Petroșani, 2009
Források[szerkesztés]
Képek[szerkesztés]
1908–09-ben a floridsdorfi WLF gyárban készített, egykor a Karánsebes–Hátszeg vonalon közlekedő gőzmozdony a hátszegváraljai depóban
Vasúti híd
Női viseletek a 20. század elején (Adler Lipót felvételei)
.svg){kind=small}