Alsófarkadin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsófarkadin (General Berthelot)
A Lónyay–Nopcsa-kastély
A Lónyay–Nopcsa-kastély
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang községközpont
Irányítószám 337235
SIRUTA-kód 91740
Népesség
Népesség239 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Népsűrűség7,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,74 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsófarkadin (Románia)
Alsófarkadin
Alsófarkadin
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 58′ 15″, k. h. 22° 58′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 15″, k. h. 22° 58′ 14″
Alsófarkadin weboldala

Alsófarkadin (románul: General Berthelot, 1965 és 2001 között Unirea, 1923 és 1964 között Berthelot, azelőtt Fărcădinul de Jos) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Hátszegtől öt kilométerre nyugatra, a Ruszka-havas lábánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve valószínűleg a Farkad személynévből keletkezett, szláv -in képzővel. Először 1411-ben Farkadin, majd 1462-ben Alsofarkadyn, 1475-ben Pathakyfarkadyn, 1509-ben Ohaba alio nomine Alsofarkadyn, 1515-ben Farkadyen, 1733-ban Also-Ferkedin, 1839-ben Ferkedyinugyinzsosz néven írták. Román neve Berthelot tábornoknak állít emléket. 2001-ben helyi népszavazás döntött a név visszaállításáról (némi módosítással), a kommunista időszakban viselt név helyett, amely az 1918-as gyulafehérvári gyűlésre utalt.

Története[szerkesztés]

1448-tól 1515-ig a Farkadini család, fejedelemség kora után a Nopcsa család, később a Lónyay család, majd a magyar államkincstár birtoka volt. Lakói román kisnemesek voltak, a vidéken módos falunak számított. A filoxérajárványig szőlőt is műveltek. Nemesei vagy azok egy része a 17. században a református hitvallást követte. Egy 1634-ben készült jegyzék szerint korábban anyaegyház lett volna, de saját papjáról csak kb. egy évig, 1729 előttről maradt fenn feljegyzés.[2] 1733-ban 26 görögkatolikus családot, 1750-ben nyolcvan főt írtak össze.[3]

1870 körül Lónyay Menyhért tette tizenkilencezer holdas, főként erdőkből álló birtokának központjává. Ezt a faanyagon kívül vasércben is bővelkedő területet a vajdahunyadi vasgyártás fellendülésére számítva vásárolta. Miniszterelnökként mindent meg is tett Vajdahunyad vidéke iparának fejlesztéséért, de csalódnia kellett, mert csakhamar a jobb helyzetből induló gömöri iparvidék vált a vasgyártás magyarországi központjává.[4] Ekkoriban székelyek telepítését is tervezték a Lónyay-birtokra, de végül csak három moldvai és egy gyergyói római katolikus család érkezett.[5]

Nemesi lakossága még az egyébként is konzervatív Hátszeg vidékén belül is hagyományőrzőnek számított. Utolsóként tartották meg viseletükben a keskeny, lehajtott karimájú kalapot.[6]

1919-ben a román állam a kastélyt 70 hektárnyi gyümölcsössel és erdővel együtt Henri Mathias Berthelot tábornoknak, a romániai francia katonai misszió korábbi vezetőjének adományozta. Berthelot 1931-ben meghalt, a birtokot pedig végrendeletileg a Román Akadémiára hagyta.

1850-ben 286 lakosából 280 volt görögkatolikus román és 6 református magyar.

2002-ben 256 lakosából 234 volt román, 18 cigány és 3 magyar nemzetiségű; 245 ortodox, 4 baptista, 4 pünkösdista és 3 római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Testvértelepülése[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863-ra. Kolozsvártt, 1863, 21. o.
  3. Iacob Radu: Istoria vicariatului greco-catolic al Hațegului. Lugoj, 1913
  4. Cieger András: Lónyay Menyhért. Bp., 2008, 492–93 és 507. o.
  5. Koós Ferencz: Három napi körút Hunyadmegyében. Reform 1870, 200. sz.
  6. Ovid Densusianu: Graiul din Țara Hațegului. Opere 1. București, 1968, 404 [1915]
  7. Jósika Miklós: Emlékirat. 4. Pest, 1865, 43.
  8. Génbank lesz az alsófarkadini Nopcsa kastély. erdely.ma 2009. július 8.. [2014. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 28.)