Kismuncsel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kismuncsel (Muncelu Mic)
RO HD Muncelu Mic 29.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Vecel
Irányítószám 337534
SIRUTA-kód 92079
Népesség
Népesség124 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kismuncsel (Románia)
Kismuncsel
Kismuncsel
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 50′ 50″, k. h. 22° 43′ 58″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 50″, k. h. 22° 43′ 58″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kismuncsel témájú médiaállományokat.
Pünkösdi táncmulatság Kismuncselben, 1905-ben

Kismuncsel (románul: Muncelu Mic) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Ruszka-havas hegységben, Dévától 23 kilométerre délnyugatra található.

Nevének eredete[szerkesztés]

A 'kis hegy' jelentésű román muncel szóból való, előtagja pedig Nagymuncselre vonatkozik. Először 1733-ban Muntselu-Mik, majd 1750-ben Muncsel, 1760–62-ben pedig Kis Muncsel néven írták össze.

Története[szerkesztés]

Határában már Mária Terézia uralkodásának idején termeltek ólomércet.[2] 1818-ban a kincstár vajdahunyadi uradalmához tartozott.[3] 1820-ban 23 jobbágycsaládját írták össze.[4] Ólombányája 1857-ben még működött, de mivel nem jövedelmezett, 1863-ban bezárták.

Próbafúrások után 1962-ben kezdték újra a színesfémek (réz, cink, ólom, ezüst) bányászatát. A mintegy kétszáz lakosú kis hegyi faluba ekkor ötször akkora bányászlakosság települt. A bánya 1998-ban bezárt, a munkanélkülivé vált lakók többsége azóta elköltözött.

1910-ben 206 lakosából 202 volt román, két magyar és két német anyanyelvű, 202 ortodox és négy zsidó vallású.

2002-ben 135 lakosából 118 volt román és 17 magyar nemzetiségű; 113 ortodox, 11 református, 7 pünkösdi és 4 római katolikus vallású.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Veress Endre: Hunyadmegye bányászatának múltja. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1910, 148. o.
  3. Szabó Imre: Jobbágy szolgálatok Hunyadmegye erdőhátvidékén. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1906, 117–118. o.
  4. Victor I. Șuiaga: Deva. 1. köt., Deva, 2010, 208. o. [1][halott link] PDF

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]