Demsus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Demsus (Densuș)
Demsus falu látképe északról
Demsus falu látképe északról
Demsus címere
Demsus címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Hunyad
Rang községközpont
Irányítószám 337205
SIRUTA-kód 89357
Népesség
Népesség 382 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 4–600 m
Terület 136,12 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Demsus (Románia)
Demsus
Demsus
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 34′ 48″, k. h. 22° 46′ 33″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 48″, k. h. 22° 46′ 33″
Demsus weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Demsus témájú médiaállományokat.

Demsus (románul Densuș, németül Demsdorf) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Hátszegtől 12 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1360-ban Domsus, 1404-ben Domsos, 1504-ben Dompsos, 1733-ban Demsus néven említették. Első említésekor, 1360-ban Dusa nevű kenéze és Dalk nevű román papja bukkant fel.

A 1620. században ortodox (majd görögkatolikus) és református gyülekezete is volt, amelyek közösen használták középkori templomát. 1701-ben a környék református nemesei demsusi székhellyel szervezték újra egyházukat. 1808-ban járási székhely volt.[2]

1910-ben Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott. Legnagyobb birtokainak tulajdonosai Simén Béla (bérelte Dušan Milošević), Mara László, br. Lónyay Menyhért és Margit és a község voltak. Híres gyümölcstermesztő falu volt, almát exportra is termelt.[3] Az 1930-as években a kobakalma (cucurbetos), úri (domnești), júliusi csíkos (dungate de iulie), júliusi piros (roșii de iulie), szürke (suri), bánáti (bănățesc) és reinette rose fajtákat termesztették.[4]

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 1254 lakosából 1065 volt román, 145 cigány és 36 magyar nemzetiségű; 1206 görögkatolikus, 24 római katolikus, 15 református vallású.
  • 1900-ban 823 lakosából 754 volt román, 64 magyar és 5 német anyanyelvű; 761 görögkatolikus, 26 református, 21 római katolikus, 9 unitárius és 5 zsidó vallású.
  • 2002-ben 392 román nemzetiségű lakosából 353 volt ortodox, 26 pünkösdista, 7 baptista és 6 adventista vallású.
Középkori templom

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Vasile Ionaș: Istoricul administrației în județul Hunedoara, in Ioan Sebastian Bara – Denisa Toma – Ioachim Lazăr (Coord.): Județul Hunedoara, vol. 2. Deva, 2012, 229. o.
  3. Ovid Densusianu: Graiul din Țara Hațegului. Opere, 1, București, 1968, 408.
  4. Ioachim Lazăr és Marcela Balazs, ‘Agricultura hunedoreană între anii 1849 și 1949’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk., Județul Hunedoara: monografie, vol. 4, Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 146–7. o.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]