Totesd
| Totesd (Totești) | |
 | |
| Totesdi utcakép a 20. század elejéről (Adler Lipót felvétele) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 337490 |
| SIRUTA-kód | 91633 |
| Népesség | |
| Népesség | 375 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | - |
| Népsűrűség | 17,02 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 22,03 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Totesd
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 34′ 31″, k. h. 22° 53′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 31″, k. h. 22° 53′ 20″ | |
| Totesd weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Totesd (románul: Totești) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Nevének eredete[szerkesztés]
A 'szláv' jelentésű tot/tót szóból való, személynévi áttétellel. Először 1416-ban Tothfalw, majd 1438-ban Tothesth, 1447-ben Thethewfalwa, 1493-ban Thothesd és 1519-ben Thodesd alakban említik.
Fekvése[szerkesztés]
Hátszegtől hét kilométerre délnyugatra, a Hátszegi-medence közepén fekszik. A község teljes területének 54%-a szántóföld, 19%-a rét és 10%-a legelő.
Népessége[szerkesztés]
- 1910-ben 363 lakosából 327 volt román és 32 magyar anyanyelvű; 303 görögkatolikus, 21 református, 23 ortodox és 14 római katolikus vallású.
- 2002-ben 416 lakosából 413 volt román és két magyar nemzetiségű; 342 ortodox, 34 pünkösdi, 27 görögkatolikus, hat római katolikus és hat baptista vallású.
Története[szerkesztés]
Hátszeg vidéki, Hunyad vármegyei falu volt. 1493-ban kenézeit említették. Református egyháza 1766-ban a hátszegi filiája volt. 1808-ban járási székhely.[2] Román görögkatolikus iskolája megszüntetésével az állam 1904-ben magyar tannyelvű iskolát indított benne. A Hátszegi-medence legegyoldalúbban szántóföldi gazdálkodású falva volt, minimális állattenyésztéssel. A Ruszka-havas lakói közül sokan béreltek földet határában, ahol kukoricát termesztettek maguknak.[3] 1910 körül 1231 kataszteri holdas határából 820-at foglaltak el szántók és 245-öt rétek.
A két világháború között görögkatolikus zarándokhely volt, a zarándoklatra a pünkösd utáni harmadik vasárnapon került sor.[4] 1934-ben a község görögkatolikus parókiáját a jezsuiták gondozására bízták, akik rendházat hoztak létre itt. 1940-ben két szerzetes és két novícius élt itt, 1947-ben már csak egy szerzetes. 1948-ban a román állam a rendházat fölszámolta.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Vasile Ionaș: Istoricul administrației în județul Hunedoara. In Ioan Sebastian Bara – Denisa Toma – Ioachim Lazăr (Coord.): Județul Hunedoara. 2. köt. Deva, 2012, 229. o.
- ↑ Romulus Vuia: Țara Hațegului și Regiunea Pădurenilor. 2. köt. Cluj, 1926
- ↑ Sergiu Stoica: Activitatea bisericii greco-catolice din Banat în perioada 1920–1945. Anuarul Institutului de Istorie «G. Bariţiu» din Cluj-Napoca, L, 2011, 94. o.
- ↑ Bánkuti Gábor: A romániai jezsuiták a 20. században. Budapest, 2016, 44–45. és 66. o.
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Képek[szerkesztés]
Totesdi román szobabelső (Adler Lipót felvétele a 20. század elejéről)
Totesd környéke 1769-1773 körül
.svg){kind=small}