Totesd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Totesd (Totești)
Totesdi utcakép a 20. század elejéről (Adler Lipót felvétele)
Totesdi utcakép a 20. század elejéről (Adler Lipót felvétele)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Hunyad
Rang községközpont
Községközpont Totesd
Beosztott falvak Copaci, Kernyesd, Poklisa és Rea
Polgármester Tiberiu Păsconi (Szociálliberális Unió, 2012)
Irányítószám 337490
SIRUTA-kód 91624
Népesség
Népesség 375 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 2
Község népessége 1893 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Terület 22,03 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Totesd (Románia)
Totesd
Totesd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 34′ 31″, k. h. 22° 53′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 31″, k. h. 22° 53′ 20″
Totesd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Totesd témájú médiaállományokat.

Totesd (románul: Totești) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

A 'szláv' jelentésű tot/tót szóból való, személynévi áttétellel. Először 1416-ban Tothfalw, majd 1438-ban Tothesth, 1447-ben Thethewfalwa, 1493-ban Thothesd és 1519-ben Thodesd alakban említik.

Fekvése[szerkesztés]

Hátszegtől hét kilométerre délnyugatra, a Hátszegi-medence közepén fekszik. A község teljes területének 54%-a szántóföld, 19%-a rét és 10%-a legelő.

Népessége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Hátszeg vidéki, Hunyad vármegyei falu volt. 1493-ban kenézeit említették. Református egyháza 1766-ban a hátszegi filiája volt. 1808-ban járási székhely.[2] Román görög katolikus iskolája megszüntetésével az állam 1904-ben magyar tannyelvű iskolát indított benne. A Hátszegi-medence legegyoldalúbban szántóföldi gazdálkodású falva volt, minimális állattenyésztéssel. A Ruszka-havas lakói közül sokan béreltek földet határában, ahol kukoricát termesztettek maguknak.[3] 1910 körül 1231 kataszteri holdas határából 820-at foglaltak el szántók és 245-öt rétek.

A két világháború között görög katolikus zarándokhely volt, a zarándoklatra a pünkösd utáni harmadik vasárnapon került sor.[4] 1934-ben a község görög katolikus parókiáját a jezsuiták gondozására bízták, akik rendházat hoztak létre itt. 1940-ben két szerzetes és két novícius élt itt, 1947-ben már csak egy szerzetes. 1948-ban a román állam a rendházat fölszámolta.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Vasile Ionaș: Istoricul administrației în județul Hunedoara. In Ioan Sebastian Bara – Denisa Toma – Ioachim Lazăr (Coord.): Județul Hunedoara. 2. köt. Deva, 2012, 229. o.
  3. Romulus Vuia: Țara Hațegului și Regiunea Pădurenilor. 2. köt. Cluj, 1926
  4. Sergiu Stoica: Activitatea bisericii greco-catolice din Banat în perioada 1920–1945. Anuarul Institutului de Istorie «G. Bariţiu» din Cluj-Napoca, L, 2011, 94. o.
  5. Bánkuti Gábor: A romániai jezsuiták a 20. században. Budapest, 2016, 44–45. és 66. o.

Források[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]