Nuksora
| Nuksora (Nucșoara) | |
| Az ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Felsőszálláspatak |
| Rang | falu |
| Községközpont | Felsőszálláspatak |
| Irányítószám | 337423 |
| SIRUTA-kód | 91152 |
| Népesség | |
| Népesség | 246 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nuksora témájú médiaállományokat. | |
Nuksora (románul: Nucșoara) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve román eredetű, a nucșoara szó 'diófácská'-t jelent. Első fennmaradt említése 1394-ből származik, Noxara alakban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Hátszegi-medence déli peremén, a Retyezát-hegység északi lábánál, Hátszegtől 18 kilométerre délre fekszik.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A népességszám változása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1900-at nem számítva, amikor ideiglenesen ruszin, német, magyar és szlovák erdőmunkások duzzasztották fel népességét, a modern népszámlálások során 1890-ben írták össze Nuksorán a legtöbb lakost, 1028 főt. 2002-ig lakóinak száma ennek majdnem harmadára, 348 főre apadt.
Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1880-ban 1021 lakosából 995 volt román és 24 egyéb (cigány) anyanyelvű; 1017 ortodox és négy zsidó vallású.
- 2002-ben 347 román és egy magyar nemzetiségű lakosa volt, akik közül 270 volt ortodox, 45 pünkösdi és 26 baptista vallású.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Első említésekor, 1394-ben „szabad falu”-nak írták, de már 1404-ben a Kendefiek birtoka volt. Egy 1722-ből származó összeírás szerint 11 és háromnegyed telken 99 jobbágy-, harminc zsellércsalád és öt özvegy élt. Az akkori telkek talán megegyeztek a tizenkét falurésszel, amely a falut a 20. században alkotta.[1]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Torony nélküli ortodox templomát a legutóbbi időkig középkori építésűnek tartották. Újabb kutatások szerint azonban valószínűleg a 17. században épült, és az ódon hatású elemeket – a gótikus kapuzatot és a négyzetes szentélyzáródást – a Hátszegi-medence más templomairól másolták le építői. Belsejét a pitești-i Simion pópa festette ki 1779-ben.
- A nuksorai nárciszos rétek húsz hektáron terülnek el. A rétek dísze, a sárga és a fehér nárcisz májusban és június elején nyílik.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Adrian Andrei Rusu: Ctitori și biserici din Țara Hațegului până la 1700. Satu Mare, 1997

