Mácsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mácsó (Măceu)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Oláhbrettye (Bretea Română)
Irányítószám 337122
SIRUTA-kód 88715
Népesség
Népesség360 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Mácsó (Románia)
Mácsó
Mácsó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 40′ 12″, k. h. 22° 58′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 12″, k. h. 22° 58′ 47″

Mácsó románul: Măceu, település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Kalántól délre, a Sztrigy bal partja melletti útnál fekvő település.

Története[szerkesztés]

Mácsó Árpád-kori település. Nevét már 1263-ban említette oklevél. Ekkor adta István ifjú király a Miskolc nemzetségből származó Ponyt ispánnak jutalmul a tatárokhoz tett eredményes követjárásáért Fenes falut Mácsó és Görbő nevű földekkel együtt, ahol "daróc"-nak nevezett szolgálónépek laktak.

Ponyt pár évvel később 1269-1270 táján szörényi bán lett, Hátszeg pedig a szörényi bán alá tartozott.

1322-ben, Károly Róbert király a néhai Panith bán összes birtokait a Balog nemzetség

beli Szécsi Miklós fiainak: Péternek, Miklósnak és Dénesnek adta. A három Szécsi fiú közül Miklós 1317-ben hátszegi, 1323-ban hasznosi [becsei] várnagy, Péter 1322-ben hasznosi várnagy, Dénes 13221324 között miháldi (mehádiai) és zsidóvári várnagy, majd 1329-ben miháldi és hasznosi várnagy, 13301341 között szörényi bán volt. Szécsi Péter fiai 1347-ben az 1263 évi oklevelet átíratták, és 1364-ben új pecséttel is megerősíttették. A három birtok azzal a [Hátszeg-]Váralja (Orlea-Subcetate) közvetlen szomszédságában északon elterülő uradalommal azonosítható, amely Mácsó, [Magyar-] Brettye és [Sztrigy-] Plop helységekből állt, és 1406-tól új adomány címén a Betlenek bírták. Ilyen módon Dragun és Kadocs [román] kenézeknek az adomány alól kivett földje a Plopnál a Sztrigybe torkolló Szilvás-patak felső völgyével azonosítható, ahol Szilvás faluban 1360-tól szerepel Dragumir kenéz, a Szilvásiak és Nopcsák őse.

Az 1400-as évek elején a Bethlenek birtoka, zálogban a Pogány, Tárnok, Kendefi családoknál 1491-ben pedig Bethleni Bernát Macho birtokbeli részét eladja testvérének Miklósnak, 1524-ben Machowa fele Bethleni Farkasé, fele pedig Kecskeméti Patócsi Miklósé volt, mivel Bethleni Miklós a birtokrészt leánya Erzsébet kezével együtt adta Patócsinak.

Nevét később 1733-ban Macso, 1750 Mecseu, 17601762 között Mátsó, 1805-ben Mácso, 1808-ban Macsó, 1913-ban Mácsó néven írták.

A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott.

1910-ben 867 lakosából 3 magyar, 853 román volt. Ebből 160 görögkatolikus, 705 görögkeleti ortodox volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]