Dobra (Hunyad megye)
| Dobra | |
 | |
| Dobra látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Dobra |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 337215 |
| SIRUTA-kód | 89437 |
| Népesség | |
| Népesség | 1557 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 14[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 154 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 54′ 43″, k. h. 22° 34′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 43″, k. h. 22° 34′ 06″ | |
 | |
| Dobra weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dobra (Hunyaddobra) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Dévától 28 km-re nyugatra, a Maros bal partján fekszik. A község határának 47%-a erdő.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve először Iwfiw ('Jófű', de inkább 'Jófő') alakban került lejegyzésre 1387-ben. A Jófő és Jófű névalakok egészen a 18. század elejéig jelennek meg az oklevelekben, Dobra-ként való első említése csak 1733-ból való. Magyar nevében az összetétel egy Jó nevű patak forrására vonatkozhatott. Ha ez az elsődleges, akkor a jó eredetileg egyszerűen 'vízfolyás'-t jelenthetett. Ebben az esetben egy szláv nyelvű lakosság ezt félreértette. Ha a szláv eredetű mai név az elsődleges (dobra nőnemű melléknév jelentése 'jó'), akkor a korábban használt magyar név ennek tükörfordítása.
Története[szerkesztés]
A 15. században kapott vásártartási jogot és 1491-től mezővárosként említették. 1653-ban II. Rákóczi György lovaskatonaként szolgáló lakói miatt privilégiumokkal látta el. 1660 után bánáti nemesek költöztek ide a török elől. I. Apafi Mihály oklevele 1664-ben kivonta Déva várának fennhatósága alól. 1683-ban, Bécs ostromából hazatérőben itt táborozott Apafi. Lakói már a 17. században is határőri feladatokat láttak el. 1716-ig az Abucsánál Facset felé elágazó utat védték.
A dobraiak 1716 után is adómentességet élveztek és nem végeztek robotot. Környékének lakói 1721-ben fellázadtak a Habsburg-közigazgatás intézkedései ellen és rövid időre megszállták a kis dobrai erődöt. Az 1760-as években a székely határőrezredhez csatolták, de férfi lakóinak csak egy részét kötelezték katonai szolgálatra. Ettől kezdve lakossága határőrökre és civilekre (ún. „provinciálisokra”) oszlott. A 18. század második és a 19. század első felében huszárlaktanya működött benne, melynek épületét később vendégfogadóvá alakították. 1733-ban ortodox esperesség székhelye volt. 1776-ban római katolikus plébániát szerveztek benne, amely 1848 után körlelkészségként működött és nyelveként a magyar mellett a románt is feltüntették a sematizmusokban. 1783 előtt már görögkatolikus népiskolája működött, de román lakói később visszatértek az ortodox hitre. 1786-ban mindössze 180-an lakták és 99%-uk a mezőgazdaságból élt. 1857-re azonban visszanyerte egykori szerepét, a nem mezőgazdasági népesség aránya elérte a 21%-ot. A 20. századig a környék egyik kézműves központja volt, jelentős állatvásárokkal és szilvatermesztéssel. A 20. század elejéig zöld mázas edényeket valamint virágos, előrészükön hímzett, ünneplő bundákat készítettek benne, amelyeken a sötétvörös, a fekete és a kék szín dominált.[2] Dobrán a XX. sz. elejéig zöld mázas edényeket készítettek, valamint virágos, ünneplő kozsokokat, sötétvörös-fekete-kék dominanciával, amelyeknek elejét teljes egészében hímzés díszítette1849 februárjában a honvédek 17 lakosát kivégezték.[3] 1884-ben gyógyszertára nyílt.[4] 1898-ban alakult meg benne a Grănicerul ('Határőr') népbank. A 20. század közepéig a Dobra-patakon több vízimalom is működött.
Az erdélyi románság politikai passzivitásának látványos feladását jelentette, amikor 1903. június 6-án a dobrai választókerületben időközi választáson országgyűlési képviselővé választották Aurel Vlad szászvárosi ügyvédet, a Román Nemzeti Párt jelöltjét. Milch Oszkár 1906-ban fajátékgyárat alapított benne.[5] 1914-ben hozzácsatolták Guradobrát. Római katolikus egyháza 1934 óta Déva filiája.
Népessége[szerkesztés]
- 1850-ben 696 lakosából 664 volt román, 14 cigány, 11 német és 7 magyar nemzetiségű; 678 ortodox és 16 római katolikus vallású.
- 1900-ban 1362 lakosából 1157 volt román, 96 magyar és 57 szlovák anyanyelvű; 1101 ortodox, 106 görögkatolikus, 95 római katolikus, 39 zsidó és 8 református vallású.
- 2002-ben 1473 lakosából 1439 volt román, 19 cigány és 15 magyar nemzetiségű; 1279 ortodox, 124 pünkösdista, 30 baptista és 26 görögkatolikus vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1776-ban épült.
- A volt szolgabírói hivatal 19. századi épülete a Str. Lugojului 2. sz. alatt.
- Zsidó temető.[6]
Gazdasága[szerkesztés]
Míg korábban mész- és tejfeldolgozó üzeme is működött, ma több faipari vállalkozás és egy bentonitbánya és -feldolgozó képviseli az ipart a településen.
Ismert emberek[szerkesztés]
Guradobrán született 1904-ben Márton A. Géza erdélyi magyar agrármérnök, mezőgazdasági szakíró, főiskolai oktató és rektor.
Források[szerkesztés]
- Viorel Vânătoru: Dobra: district, oraș, țârg (1387-1918). Deva, 2006
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [1]
- ↑ Georgeta Stoica – Paul Petrescu – Maria Bocșe: Dicționar de artă populară. București, 1985
- ↑ Verzeichniss der, während der jüngsten Revolutions im Kronlande Siebenbürgen auf verschiedene Weise gefallenes Menschenopfer. Wien, 1851, 4–5. o.
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 46. o.
- ↑ Hunyadvármegye 1906, 71. sz.
- ↑ (további információk, angol nyelven). [2013. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)
Képek[szerkesztés]
-
A római katolikus templom belseje -
Az ortodox templom -
A volt szolgabírói hivatal -
A patak -
A huszárkaszárnyából átalakított vendégfogadó a hetipiac napján, 1920-ban (korabeli levelezőlap)
.JPG)
.JPG)
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
