Nalácvád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nalácvád (Nălațvad)
A nalácvádi Naláczy–Fáy–kastély
A nalácvádi Naláczy–Fáy–kastély
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Hátszeg város
Irányítószám 335501
SIRUTA-kód 87594
Népesség
Népesség328 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság8[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság336 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nalácvád (Románia)
Nalácvád
Nalácvád
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 35′ 25″, k. h. 22° 55′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 25″, k. h. 22° 55′ 45″
A kastély parkja

Nalácvád (románul: Nălațvad) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Nalác név eredete ismeretlen, első említése 1451-ből való (Nalacz). A Vád helységnév alapja a 'gázló' jelentésű román vad szó (először Wad, 1444-ből).

Fekvése[szerkesztés]

Hátszegtől három kilométerre délnyugatra, a Nagyvíz víztározójának partján fekszik.

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 247 lakosából 177 volt román, 55 cigány és 15 magyar nemzetiségű; 229 ortodox, 13 református, három görög és két római katolikus vallású.
  • 1910-ben 265 lakosából 212 volt román és 45 magyar anyanyelvű; 211 ortodox, 29 református, 15 római és hét görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 313 lakosából 268 volt román, 20 cigány, 12 ukrán, hét magyar és két német nemzetiségű; 173 ortodox, 91 baptista, 29 pünkösdi, 15 római katolikus és öt református.

Története[szerkesztés]

Határában, a Livada nevű helyen egy 15. század végi vagy 16. század eleji cserépkályha maradványait ásták ki.[3] Két Hátszeg vidéki román faluból, Nalácból és Vádból egyesült a 18. században – először 1760–62-ben szerepelt együtt (Nalácz Vád). A két falu azonban nem épült össze, Nalác a Nagyág bal, míg Vád a jobb oldalán fekszik és a kettőt csak a falutól nyugatra köti össze híd. Nalác református egyháza 1766-ban Hátszeg filiájaként szerepel és csak a rákosdi lelkész említi egy 1634-ből való följegyzésében, hogy régmúlt időkben önálló egyházközség lett volna.[4] Nalácról vette nemesi előnevét a 17. században a Naláczi/Naláczy család. Hunyad vármegyéhez tartozott.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
  3. Daniela Marcu: 'Cahle medievale descoperite la Vad (jud. Hunedoara)', Ars Transilvaniae 4 (1994)
  4. Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863ra. Kolozsvártt, 1863, 18. o.
  5. Adrian Andrei Rusu: Ctitori și biserici din Țara Hațegului până la 1700. Satu Mare, 1997, 227–235. o.

Források[szerkesztés]

Nalác és Vád 1769-1773 körül