Feredőgyógy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Feredőgyógy (Geoagiu-Băi)
Vízesés
Vízesés
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Algyógy
Irányítószám 335450
SIRUTA-kód 89632
Népesség
Népesség391 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350–375 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Feredőgyógy (Románia)
Feredőgyógy
Feredőgyógy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 56′ 08″, k. h. 23° 09′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 08″, k. h. 23° 09′ 47″

Feredőgyógy (Algyógyfürdő, románul: Geoagiu-Băi, korábban Feredeu) fürdőhely Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében, Dévától 33 kilométerre északkeletre.

Népessége[szerkesztés]

  • 1785-ben 290-en lakták.[2]
  • 1850-ben 295 ortodox vallású lakosából 290 volt román és 5 cigány nemzetiségű.
  • 2002-ben 419 lakosából 412 volt román és 4 magyar nemzetiségű; 398 ortodox vallású.

Története[szerkesztés]

Az itt feltörő vasas-kénes, 29–32 °C-os hévforrásokat először a rómaiak használták, akik Germisara néven fürdőtelepet hoztak létre a helyén. Giovanandrea Gromo feljegyzése szerint a 16. század közepén Izabella királyné újíttatta fel a fürdőt, amit később több erdélyi fejedelem is felkeresett. Kazinczy Ferenc 1816-os látogatása idején a telep birtokosa br. Bornemisza Lipót volt. 1885-ben kilencszáz fürdővendéget fogadott. 1906-ban építették ki az Algyógyról a fürdőkhöz vezető műutat. 1907-ben hét fürdőmedence és hetven vendégszoba várta a vendégeket. A szocializmus idején modern szállodákat építettek benne, melyek nagy részét a rendszerváltás után felújították.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A római kori fürdő medencéi
  • Fennmaradt a település és Csigmó között húzódó egykori római út 400 méteres északi szakasza. Az úthoz a követ a ma is működő travertin-kőfejtőben termelték ki.
  • Meleg vizű vízesés a Gyógy-patakon

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet

Források[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]