Szolcsva
| Szolcsva (Sălciva) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Zám |
| Rang | falu |
| Községközpont | Zám |
| Irányítószám | 337562 |
| SIRUTA-kód | 92284 |
| Népesség | |
| Népesség | 224 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 59′ 40″, k. h. 22° 24′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 40″, k. h. 22° 24′ 47″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szolcsva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szolcsva románul: Sălciva, falu Romániában, Bánságban, Hunyad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Zámtól nyugatra, a Maros bal partján, Zám és Pozsga közt fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
Szolcsva, Szalcsva nevét 1445-ben említette először oklevél p. Zaczwa néven. 1445-ben Zaczwa, 1508-ban Salchwa, 1468-ban p. Zalchwa, 1539-ben és 1592-ben Zelchova, 1622-ben Zalcsova, 1690–1700 között Szalcsova, 1717-ben Salschova, 1808-ban Szelcsova, 1913-ban Szolcsva néven említették.
Története[szerkesztés]
1455-ben a Csanád nemzetségbeli Telegdiek mint Arad vármegyei helységet zálogba adták Illyei Dienesi Jánosnak. 1468-ban pedig már mint Hunyad vármegyei helységet sorolták fel a Dienesiek birtokában. 1508-ban azonban a Telegdiek új adományul kapták II. Ulászló királytól.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Szelcsova, Krassó vármegyében, a Maros mellett, 5 katholikus, 572 óhitü lakossal, anyatemplommal, részint róna, részint kősziklás határral. Földesura a kamara.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Marosi járásához tartozott.
1910-ben 705 lakosából 697 román, 7 magyar volt. Ebből 698 görög keleti ortodox volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- 18. századi ortodox fatemploma a romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03443 sorszámon szerepel.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 1–4. kötet. Budapest: Athenaeum. 1881–1885. (II. 201, III. 401)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}