Kéménd (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kéménd (Chimindia)
A református templom a haranglábbal
A református templom a haranglábbal
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Haró
Irányítószám 337268
SIRUTA-kód 89847
Népesség
Népesség377 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság16[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kéménd (Románia)
Kéménd
Kéménd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 53′ 35″, k. h. 22° 59′ 02″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 35″, k. h. 22° 59′ 02″
Kéménd környéke 1769-1773 között

Kéménd (románul: Chimindia [kimin'dija]) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Maros jobb partján, Dévától 23 km-re északkeletre található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Vagy a szláv kamenь ('kő'), vagy a német eredetű magyar kémény szó -d képzős származéka. Történeti névalakjai: Kemend (1332), Kemynd (1362), Kimindia (1750).

Története[szerkesztés]

Külterületén a Coțofeni-kultúrához tartozó cseréptöredékeket és római maradványokat találtak.[3]

Hunyad vármegyei kisnemesi falu volt. 1786-ban 317 lakosának 41%-a volt zsellér, 40%-a nemes és 23%-a jobbágy jogállású. 1808-ban járási székhely.[4] Református gyülekezete 1826-ig alkotott önálló egyházközséget. 1839-ben járási székhely volt.

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 370 lakosából 270 volt román, 72 magyar és 28 cigány nemzetiségű; 298 ortodox, 70 református és 2 római katolikus felekezetű.
  • 2002-ben 383 lakosából 362 volt román, 15 magyar és 6 cigány nemzetiségű; 336 ortodox, 28 pünkösdista és 10 református felekezetű.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Kicsiny református teremtemploma, a hozzá tartozó haranglábbal. Miután 1999-ben mennyezete beszakadt, a vakolat alól előbukkantak déli és északi falának az utolsó ítéletet ábrázoló középkori falfestményei. A déli falat két festmény borítja. Az egyik Szent István, Szent Imre és Szent László korábban is ismert ábrázolása a 15. század elejéről, cirill betűs felirattal, ami talán arra utal, hogy a templomnak akkoriban román kegyura lehetett. A magyar királyok cirill betűs ábrázolására a kristyori és a ribicei ortodox templomban találhatunk szintén 15. század eleji párhuzamot. A másik festmény valószínűleg a 14. század második felében készült, a Pokol látható rajta és egy teljes Utolsó ítélet-freskóból maradt meg. Az elkárhozottak mosolyognak rajta és egy részük török fejfedőt visel. A kép a bögözi református templom Pokol-ábrázolásával rokon. Az északi falon egy valószínűleg 1482-ből való, gótikus Utolsó ítélet-freskó megmaradt vízszintes sávja látható. A műemlékké nyilvánított templomot kolozsvári magyar fiatalok munkájával állították helyre.
  • Egy dombon áll a 19. században épült ortodox fatemplom.
  • Savanyúvízforrás. A vizet egy dévai cég palackozza.[5]

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
  3. Sabin Adrian Luca: Repertoriul arheologic al județului Hunedoara
  4. Vasile Ionaș: Istoricul administrației în județul Hunedoara, in Ioan Sebastian Bara – Denisa Toma – Ioachim Lazăr (Coord.): Județul Hunedoara, vol. 2. Deva, 2012, 229. o.
  5. 'Replica 2009. január 29–február 4.. [2013. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 12.)

Képek[szerkesztés]