Kéménd (Románia)
| Kéménd (Chimindia) | |
 | |
| A református templom a haranglábbal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Haró |
| Irányítószám | 337268 |
| SIRUTA-kód | 89847 |
| Népesség | |
| Népesség | 377 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 16[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kéménd
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 53′ 35″, k. h. 22° 59′ 02″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 35″, k. h. 22° 59′ 02″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kéménd (románul: Chimindia [kimin'dija]) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Maros jobb partján, Dévától 23 km-re északkeletre található.
Nevének eredete[szerkesztés]
Vagy a szláv kamenь ('kő'), vagy a német eredetű magyar kémény szó -d képzős származéka. Történeti névalakjai: Kemend (1332), Kemynd (1362), Kimindia (1750).
Története[szerkesztés]
Külterületén a Coțofeni-kultúrához tartozó cseréptöredékeket és római maradványokat találtak.[3]
Hunyad vármegyei kisnemesi falu volt. 1786-ban 317 lakosának 41%-a volt zsellér, 40%-a nemes és 23%-a jobbágy jogállású. 1808-ban járási székhely.[4] Református gyülekezete 1826-ig alkotott önálló egyházközséget. 1839-ben járási székhely volt.
Népessége[szerkesztés]
- 1850-ben 370 lakosából 270 volt román, 72 magyar és 28 cigány nemzetiségű; 298 ortodox, 70 református és 2 római katolikus felekezetű.
- 2002-ben 383 lakosából 362 volt román, 15 magyar és 6 cigány nemzetiségű; 336 ortodox, 28 pünkösdista és 10 református felekezetű.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Kicsiny református teremtemploma, a hozzá tartozó haranglábbal. Miután 1999-ben mennyezete beszakadt, a vakolat alól előbukkantak déli és északi falának az utolsó ítéletet ábrázoló középkori falfestményei. A déli falat két festmény borítja. Az egyik Szent István, Szent Imre és Szent László korábban is ismert ábrázolása a 15. század elejéről, cirill betűs felirattal, ami talán arra utal, hogy a templomnak akkoriban román kegyura lehetett. A magyar királyok cirill betűs ábrázolására a kristyori és a ribicei ortodox templomban találhatunk szintén 15. század eleji párhuzamot. A másik festmény valószínűleg a 14. század második felében készült, a Pokol látható rajta és egy teljes Utolsó ítélet-freskóból maradt meg. Az elkárhozottak mosolyognak rajta és egy részük török fejfedőt visel. A kép a bögözi református templom Pokol-ábrázolásával rokon. Az északi falon egy valószínűleg 1482-ből való, gótikus Utolsó ítélet-freskó megmaradt vízszintes sávja látható. A műemlékké nyilvánított templomot kolozsvári magyar fiatalok munkájával állították helyre.
- Egy dombon áll a 19. században épült ortodox fatemplom.
- Savanyúvízforrás. A vizet egy dévai cég palackozza.[5]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1903. augusztus 27-én Vendég Vince fül-orr-gégész, egyetemi tanár.
Képek[szerkesztés]
.JPG)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ [1]
- ↑ Sabin Adrian Luca: Repertoriul arheologic al județului Hunedoara
- ↑ Vasile Ionaș: Istoricul administrației în județul Hunedoara, in Ioan Sebastian Bara – Denisa Toma – Ioachim Lazăr (Coord.): Județul Hunedoara, vol. 2. Deva, 2012, 229. o.
- ↑ 'Replica 2009. január 29–február 4.. [2013. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 12.)
Források[szerkesztés]
- Bordás Beáta: Az Utolsó ítélet ábrázolásai XV. századi erdélyi falképeken. (Tudományos diákköri dolgozat, BBTE művészettörténet szak, 2008.)
.svg){kind=small}