Romosz
| Romosz (Romos) | |||
_Panorama.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hunyad | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 337410 | ||
| SIRUTA-kód | 91009 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1041 fő (2011. okt. 31.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 6 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Romosz
Pozíció Románia térképén
| |||
| é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 23° 16′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 23° 16′ 36″ | |||
| Romosz weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Romosz (románul: Romos, németül: Rumes) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szászvárostól 12 km-re keletre fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve német személynévből származik. Történeti névalakjai: Rams, Ramos (1206), Romoz (1291), Ramas (1332), Romas (1579).
Története[szerkesztés]
A Rajna és a Mosel vidékéről érkező németek alapították a 12. században, így az első erdélyi német települések egyike. 1334-ben nagy falunak számított, 255 füstje volt, ez kb. 1200 lakost jelent. 1438-ban a törökök pusztították el. A 17. században főként románok lakták. A 18. század elején 50-70 szász élt benne. 1755-ben lutheránus karintiai németek, majd 1760–1762-ben 264 kudzsiri román család települt ide, akik nem akartak áttérni a görögkatolikus vallásra. Szászvárosszékhez, 1876-tól Hunyad vármegyéhez tartozott. Az 1890-es években két gipszbánya működött határában, évi 6–800 tonnás kitermeléssel.[2] A 20. század elején Hunyad vármegyéből innen volt a legjelentősebb a kivándorlás Amerikába.
Lakossága[szerkesztés]
1850-ben 2046 lakosából 1578 volt román, 290 német és 178 cigány nemzetiségű; 1490 ortodox, 290 evangélikus és 266 görögkatolikus vallású.
1900-ban 1641 lakosából 1417 volt román, 212 német és 11 magyar anyanyelvű; 1064 ortodox, 356 görögkatolikus és 208 evangélikus vallású.
2002-ben 1160 lakosából 1055 volt román, 74 cigány és 25 német nemzetiségű; 759 ortodox, 181 görögkatolikus, 129 pünkösdista és 28 evangélikus vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- A faluközpont műemléki védettség alatt áll.
- Az evangélikus templom eredetileg 13. századi. A 16. században átépítették, 1816–1819-ben kibővítették, ekkor építették tornyát is. Korábban védőfalak vették körül.
- Az evangélikus lelkészlak a 17. században épült.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1422 körül Georgius de Hungaria (a „sebesi névtelen”), az első törökökről szóló nyugati népismertető mű szerzője.
Források[szerkesztés]
- Albert Amlacher: Rumes. Aus Vergangenheit und Gegenwart einer siebenbürgisch-sächsischen Dorfsgemeinde. Hermannstadt, 1912
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Edvi-Illés László: Az aradi kereskedelmi és iparkamara kerületének (...) gazdasági leirása. Arad, 1897, 83. o.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A község hivatalos weboldala (románul)
- A templom a "jupiter.elte.hu" weboldalon (magyarul)
- Képek a faluról (németül)
Képek[szerkesztés]
A falu egy részlete, baloldalt az evangélikus, jobboldalt a görögkatolikus templommal
Az evangélikus templom
Az ortodox templom
A patak
Romoszi kaluserek
Romoszi román legények (Adler Lipót felvételei a 20. század elejéről)
.svg){kind=small}