Kabesd
| Kabesd, Kabafalva (Căbești) | |
 | |
| Kabesd fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Branyicska |
| Irányítószám | 337108 |
| SIRUTA-kód | 88582 |
| Népesség | |
| Népesség | 19 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kabesd, Kabafalva
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 59′ 52″, k. h. 22° 45′ 48″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 52″, k. h. 22° 45′ 48″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kabesd, Kabafalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kabesd románul: Căbești, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Brádtól délre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Kabesd, Kabafalva lakói a középkorban magyarok voltak. Nevét 1484-ben említette először oklevél Kabafalwa néven. 1494-ben p. Kabyesth, 1516-ban p. Kabesthfalwa, 1733-ban Kebesti, 1750-ben Kebest, 1808-ban Kabesa, Kabest, 1861-ben Kábesd praedium, 1888-ban és 1913-ban Kabesd néven szerepelt az írásos forrásokban.
1519-ben p. Kabesd néven a Baracskaiak és a Werbőczyek birtoka volt.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Marosillyei járásához tartozott.
1910-ben 238 görögkeleti ortodox román lakosa volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- 1673-ban épült, 1864-ben felújított görögkeleti ortodox fatemplomát az Istenszülő születésének szentelték. A romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03279 sorszámon szerepel.[2]
- Római villa maradványai
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források[szerkesztés]
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}