Miheleny
| Miheleny (Mihăileni) | |
 | |
| A falu 1939-ben épült ortodox temploma, előtte a Crişan által erőszakkal ortodox hitre térített és egy Toader Clej nevű paraszttal összeadott Csiszár Katalinra, illetve a felkelés leverése után kerékbe tört parasztokra emlékeztető kereszt | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Bucsesd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bucsesd |
| Irányítószám | 337139 |
| SIRUTA-kód | 88831 |
| Népesség | |
| Népesség | 403 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 11′ 05″, k. h. 22° 53′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 05″, k. h. 22° 53′ 48″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miheleny témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.JPG)
Miheleny (románul: Mihăileni) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Körösbányától 15 kilométerre északkeletre, a Fehér-Körös mentén fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Eredeti neve Mihalestfalva/Mihalest, illetve Mihăiești. Mind ez, mind az először 1733-ból adatolt mai név a román Mihai személynévből ered.
Népesség[szerkesztés]
Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]
- 1910-ben 613 lakosából 505-at írtak össze román, 69 főként cigány, nyolc személyt magyar és nyolcat német anyanyelvűként; 668 volt ortodox és nyolc zsidó vallású.
- 2002-ben 492 lakosából 368 volt román és 123 cigány nemzetiségű; egy kivételével valamennyien ortodox vallásúak.
Története[szerkesztés]
1876-ig Zaránd vármegyéhez tartozott, a 19. században vegyesen pásztor- és földműves település volt.[1] Nevét először 1439-ben, majd 1441-ben és 1445-ben említette oklevél Mihalyestfalva ~ Mihalestfalva néven, mint a világosi vár tartozékát. A későbbiekben neve többféle változatban is feltűnt; így 1464-ben Myhalestfalwa, 1525-ben Mihalfalwa, 1733-ban Miheleny, 1760–1762 között Mihálien, 1805-ből Mikelény, 1808-ban Mihelyen változatban említették az írásos forrásokban. Gheorghe Crişan felkelői 1784. november 4-én megölték Csiszár Lászlót és fiát, udvarházát pedig felprédálták. Itt zajlott le az 1784-es erdélyi parasztfelkelés egyik zárócsatája 1784. december 7-én, ahol a felkelők csatát vesztettek. A halottak száma meghaladta a százat. 1849 elején itt volt Ioan Buteanu. főhadiszállása. Április 3-án Liptay Ferenc egy század honvéddel megfutamította Buteanu Miheleny és Zdrápc között táborozó lándzsásait. A hónap 9-én Buteanu megindult Brád ellen, de Csutak Kálmán és Liptay bekerítő stratégiája miatt Vályabrád mellől visszafordult. A hónap 23-án Ioan Dragoș Kossuth követeként itt találkozott először Avram Iancuval, Buteanuval és Petru Dobrával. Utóbbiak nem fogadták el Dragoș ajánlatát. 1876-ban Hunyad vármegyéhez csatolták. A 19. század végén a brádi ortodox román algimnáziumnak volt benne birtoka.[2]
Híres emberek[szerkesztés]
- 1858 októberében megszállt fogadójában Jókai Mór.
Gazdaság[szerkesztés]
- A Fehér-Körös felduzzasztásáról, amely az energiatermelés mellett Brád város ivóvízellátáshoz is hozzájárult volna, 1984-ben született döntés. A munkák 1987-ben kezdődtek és folytak 1990-ig, amikor pénzhiány miatt felhagytak az építkezéssel. Azóta csak állagmegőrzési munkákat végeztek.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nicolae Dunăre: Sate din Zărand specializate în meșteșuguri țărănești. In Contribuții la cunoașterea regiunii Hunedoara. Deva, Muzeul Regional, 1956
- ↑ Silvestru Moldovan, Zarandul și Munții-Apuseni ai Transilvaniei (Sibiiu, 1898), 59. o.
- ↑ A román Wikipedia ro:Barajul Mihăileni szócikke alapján.
Források[szerkesztés]
- Benkő József: Erdélyi oláh nemzet képe (kézirat)
- Magyari András: A Horea vezette 1784. évi parasztfelkelés a források tükrében. Kriterion könyvkiadó, Bukarest 1984
- Hermann Róbert: Az abrudbányai tragédia, 1849. Budapest: Heraldika, 1999
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}