Vajdej (Romosz község)
Megjelenés
Ellenőrzött
| Vajdej (Vaidei, Weidendorf) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Romosz |
| Rang | falu |
| Községközpont | Romosz |
| Irányítószám | 337414 |
| SIRUTA-kód | 91045 |
| Népesség | |
| Népesség | 585 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Vajdej (románul: Vaidei, németül: Weidendorf) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében, Romosz községben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szászvárostól 12 kilométerre északkeletre fekszik.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1850-ben 1369 lakosából 1353 volt román és 15 cigány nemzetiségű; 1287 ortodox és 81 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 681 lakosából 679 volt román nemzetiségű; 621 ortodox és 41 pünkösdi vallású.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1479-ben települt román lakossággal, Szászvárosszékben. Első írásos említései még mint 'új falu'-ra hivatkoznak rá, németül és magyarul. (1488-ban Newdorff, 1532-ben Wyfalw alias Waydey.) 1759-ben vagy 69-ben a helyi Ioan Dumitru Barbu kisbirtokos görögkatolikus szerzetesi lakást alapított benne, amelyet 1782-ben felszámoltak.[1] 1894-ben nyitották meg gipszbányáját, amelynek évi hozama a századforduló körül tízezer mázsa körül mozgott.[2] 1896-ban kisközségből nagyközséggé alakult.[3] Az első világháború előtt trappista sajtot gyártottak benne.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tejgazdaságát az Albalact cég 2011-ben 4,8 millió euróért adta el holland befektetőknek.[4]
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1899-ben Avram P. Todor irodalomtörténész.
- Itt született 1929-ben Ion Dodu Bălan irodalomtörténész.
- Itt született 1930-ban Aurel Nedel festőművész.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
- ↑ Schafarzik Ferenc: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904
- ↑ Belügyi Szemle 1896, 197. o.
- ↑ Adevărul 2011. február 24.

