Vajdej (Romosz község)
| Vajdej (Vaidei, Weidendorf) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Romosz |
| Rang | falu |
| Községközpont | Romosz |
| Irányítószám | 337414 |
| SIRUTA-kód | 91045 |
| Népesség | |
| Népesség | 622 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Vajdej
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 52′ 02″, k. h. 23° 18′ 02″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 02″, k. h. 23° 18′ 02″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vajdej (románul: Vaidei, németül: Weidendorf) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében, Romosz községben.
Fekvése[szerkesztés]
Szászvárostól 12 kilométerre északkeletre fekszik.
Lakossága[szerkesztés]
- 1850-ben 1369 lakosából 1353 volt román és 15 cigány nemzetiségű; 1287 ortodox és 81 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 681 lakosából 679 volt román nemzetiségű; 621 ortodox és 41 pünkösdi vallású.
Története[szerkesztés]
1479-ben települt román lakossággal, Szászvárosszékben. Első írásos említései még mint 'új falu'-ra hivatkoznak rá, németül és magyarul. (1488-ban Newdorff, 1532-ben Wyfalw alias Waydey.) 1759-ben vagy 69-ben a helyi Ioan Dumitru Barbu kisbirtokos görögkatolikus szerzetesi lakást alapított benne, amelyet 1782-ben felszámoltak.[2] 1894-ben nyitották meg gipszbányáját, amelynek évi hozama a századforduló körül tízezer mázsa körül mozgott.[3] 1896-ban kisközségből nagyközséggé alakult.[4] Az első világháború előtt trappista sajtot gyártottak benne.
Gazdaság[szerkesztés]
- Tejgazdaságát az Albalact cég 2011-ben 4,8 millió euróért adta el holland befektetőknek.[5]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1899-ben Avram P. Todor irodalomtörténész.
- Itt született 1929-ben Ion Dodu Bălan irodalomtörténész.
- Itt született 1930-ban Aurel Nedel festőművész.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
- ↑ Schafarzik Ferenc: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904
- ↑ Belügyi Szemle 1896, 197. o.
- ↑ Adevărul 2011. február 24.
.svg){kind=small}