Zeykfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zeykfalva (Strei)
Strei HD.NV.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Pusztakalán város
Irányítószám 335309
SIRUTA-kód 87530
Népesség
Népesség326 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zeykfalva (Románia)
Zeykfalva
Zeykfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 42′ 59″, k. h. 22° 59′ 33″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 59″, k. h. 22° 59′ 33″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zeykfalva témájú médiaállományokat.
A templombelső festményei

Zeykfalva (románul: Strei, németül: Zeikdorf) falu Romániában, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Pusztakalántól egy kilométerre délre, a Sztrigy bal partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Első nevét a Sztrigy folyóról vette, román neve ma is megegyezik a Sztrigyével. A magyarban ezt később a Zeyk család alapítójára utaló név váltotta fel. 1377-ben Stryg, 1377-ben Stirik, 1471-ben Zeyfalwa, 1475-ben Zeykh, 1480-ban Zaykfalwa, 1492-ben Zeykfalwa néven írták.

Története[szerkesztés]

Innen származott a Zeyk család, amelynek első ismert tagját, Petrus f. Zayk-ot 1377-ben említik. Barcsay Ákos fejedelemnek a 17. század közepén kastélya állt a faluban.

1712-ben említették először református papját, akit a 18. században a Zeyk család alkalmazott.[2] 1766-ban anyaegyház volt, Russal együtt 17 hívővel. Mivel 1802-ben a templom megszemléléséhez a református esperes nem az egyháztagokat, hanem a falu véneit (ortodox románokat) hívta össze, egyházközsége ekkor valószínűleg néptelen volt. 1805-ben pap és egyházfi sem szolgált benne, a templomra egy Beszerikán Lázár nevű ortodox öregember vigyázott. Az egyházközséget az 1850-es években újjászervezték, és a 20. század közepéig létezett.

1742-ben hetivásár tartására kapott szabadalmat.[3] 1886-ig Hunyad vármegye hunyadi járásához tartozott, akkor a hátszegi járáshoz csatolták. 1921 után a földreform mintegy ezer kataszteri holdat sajátított ki a Zeyk-uradalomból a község részére.[4]

1850-ben 204 lakosából 195 volt ortodox vallású román és 9 református vallású magyar.

1910-ben 391 lakosából 273 volt román, 111 magyar és 7 német anyanyelvű; 273 ortodox, 48 református, 30 görögkatolikus, 21 római katolikus és 12 zsidó vallású.

2002-ben 384 lakosából 379 volt román és 4 magyar nemzetiségű; 351 ortodox és 25 pünkösdista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A falu nyugati szélén álló, romángótikus stílusú, temetővel körülvett ortodox templom a 13. vagy a 14. században épült. Falába római kori köveket építettek. Értékes középkori falfestményeinek (a szentélyben imago pietatis és az apostolok, a hajóban az Angyali üdvözlet, Szent Miklós és más szentek) elrendezése bizánci mintákat követ, de stílusa kései román – korai gótikus. Külső festése a keleti, a déli falon és a kapuzat lunettáján maradt meg, rajta a mesterek portréival. Déli oldalához a Zeyk család 1724-ben református templomot építtetett, melynek fedele 1802-ben már héj nélkül állt.

Ismert emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863-ra. Kolozsvártt, 1863, 16. o.
  3. Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
  4. Ioachim Lazăr és Marcela Balazs, ‘Agricultura hunedoreană între anii 1849 și 1949’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma (szerk.), Județul Hunedoara: monografie, vol. 4, Om, natură, ocupații (Deva: Emilia, 2014), 103. o.

Források[szerkesztés]

  • Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok (EREA) 2/3. Kolozsvár, 2007, 484–486. o.
  • Bőjthe Ödön: Húnyadmegye sztrigymelléki részének és nemes családainak története, tekintettel a birtokviszonyokra. Bp., 1891
  • Kenyérvizy: Zeykfalván a római templom. Vasárnapi Ujság

További információk[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]