Lunetta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lunetta
A Pihenés allegóriája. Lunetta-falfestmény Charles Sprague Pearce Család és oktatás sorozatából. North Corridor, Great Hall, Library of Congress Thomas Jefferson Building, Washington a művész szignójával, 1896
A Pihenés allegóriája. Lunetta-falfestmény Charles Sprague Pearce Család és oktatás sorozatából. North Corridor, Great Hall, Library of Congress Thomas Jefferson Building, Washington a művész szignójával, 1896
Hasznosítása
Felhasználási területcímszó
A Wikimédia Commons tartalmaz Lunetta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A lunetta a boltívekkel fedett környezetre jellemző építészeti elemajtó vagy ablak szemöldökfalától és a felette levő félkör vagy körszelet alakú, boltívtől határolt, gyakran festett vagy relieffel díszített falmező. Az olasz kifejezés jelentése: holdacska.

Leírása[szerkesztés]

Az épületfalnak ez az a része, ahol egy donga-, kereszt- vagy bordás boltozat metszi magát a falat: a köríves boltozatoknál a lunetta félkör alakú, de lehet hegyes, tompa, elliptikus stb.

Formai hasonlósága miatt az ajtó íve és a felette lévő boltív közötti tér is lunettának számít.

Története[szerkesztés]

A lunetta különösen érdekes a művészet történetében, mert gyakran díszítik freskókkal vagy más festészeti műfajokkal, magas vagy alacsony domborműves szobrokkal, vagy akár polikróm kerámiával, amelynek művészetében Andrea della Robbia, Luca della Robbia unokaöccse és fia, Giovanni della Robbia jeleskedtek. A lunetták szobordíszítése a romanika korában terjedt el, Franciaországban és Spanyolországban, majd később Itáliában is (Verona, Pisa ...).

A festészet területén a lunetta félköríves vagy hasonló alakú lapot jelent, amelyet oltárkép, poliptichon vagy egyéb koronájaként helyeznek el.

Galéria[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lunetta című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 301. o. ISBN 963-9257-07-9