Krecsunesd
| Krecsunesd (Crăciunești) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Boica |
| Rang | falu |
| Községközpont | Boica |
| Irányítószám | 337048 |
| SIRUTA-kód | 88136 |
| Népesség | |
| Népesség | 217 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 285 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 00′ 52″, k. h. 22° 52′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 52″, k. h. 22° 52′ 13″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Krecsunesd (románul: Crăciunești) falu Romániában, Hunyad megyében.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a Crăciun (~ Karácsony) férfinév román helységnévképzős alakjából való. Az első okleveles adatok, 1439 és 1525 között, magyaros alakban hivatkoztak rá mint Karachonfalwa.
Fekvése[szerkesztés]
Az Erdélyi-érchegység egy sziklaszorosában, Dévától húsz kilométerre északnyugatra fekszik.
Lakossága[szerkesztés]
- 1850-ben 399 lakosából 391 volt román és nyolc német nemzetiségű; 391 ortodox és nyolc görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 284 lakosából 280 volt román és négy német nemzetiségű; 273 ortodox és hét pünkösdi vallású.
Története[szerkesztés]
1525-ben nyolc családdal a világosi váruradalomhoz tartozott. Később Zaránd vármegyei román falu volt, 1876-ban csatolták Hunyad vármegyéhez. 1733-ban húsz görögkatolikus családot írtak össze benne, akik valójában ortodoxok lehettek, mivel csak ortodox papjuk volt. 1766-ban 177 ortodox lélekkel vették föl. Az 1840-es években nemesfémbányája volt.[1] A századfordulón a völgy északi végében zúzómű is üzemelt. Lakói 1938-ban részben saját bányáikban, részben a környező településeken fekvő társulati bányákban dolgoztak. 1941 szeptemberében kb. ezer szovjet hadifogoly számára állítottak fel mellette munkatábort. A foglyokat a Déva–Brád-vasútvonal építésénél dolgoztatták 1942 augusztusáig, amikor a Zsil völgyébe szállították őket.[2] Államosított aranybányájában 1953-ban csupán tizenöt bányász és hét felszíni munkás dolgozott. A bányát 1954-ben bezárták, majd 1959-ben újranyitották, de 1960-ban végleg felszámolták.
Látnivalók[szerkesztés]
- A falu a Kaján-patak észak–déli fekvésű völgyében fekszik, melyet két oldalról két, képződményekben gazdag juramészkőtömb határol. A mintegy 257 hektár területő karsztból 120 hektár Măgurile Băiței (Boicai Magurák) néven természetvédelmi területet alkot. A többes szám alatt az út keleti oldalán emelkedő Boicai-Magura és a nyugati oldali Krecsunesdi-Magura értendő. A sziklafalakon állandó fészkelő a szirti sas, az uhu és a vándorsólyom, az erdős részeken a darázsölyv, gyakori a lábatlan gyík és a homoki vipera. A rétek élővilágából különösen a 297 innen leírt lepkefaj érdemel figyelmet, köztük a most is megtalálható nagyfoltú hangyaboglárka, a mocsári tarkalepke, a nagy tűzlepke és a farkasalmalepke. A sziklafalakban számos barlang nyílik, ezek közül nagyobbak a krecsunesdi oldalon:
- A Groapa Lupului (15 x 9,4 méteres alapterületű, másfél méter magas üreg).
- A Peștera Balogului (Téglás Gábor által adott nevén Szabó József-barlang) 81 méter hosszú cseppkőbarlang.
- A Peștera Zidul de Sus ('Felső falas barlang', Téglás által adott nevén Hunfalvy János-barlang) 76 méter hosszú, a környék népe számára menedékhelyül szolgált.
- A Peștera Zidul de Jos (vagy Király Pál-barlang).
- A boicai oldalon a 'Csűrök':
- A Șura Mare de Jos vagy Copta Budurete (Kuun Géza gr.-barlang).
- A Șura de Mijloc vagy Copta cu trei Porți (Sólyom Fekete Ferenc dr.-barlang), három bejárattal.
- És a Șura de Sus (Eötvös Loránd br.-barlang).
A szoros északon összeszűkül, ennek a résznek a neve Între Piatră ('Kőköz').
Gazdaság[szerkesztés]
- A Krecsunesdi-Magura védelem alatt nem álló részén két kőbánya működik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kozma Pál: Zaránd-vármegye' földirati, statistikai és történeti leirása. Kolozsvártt, 1848 PDF
- ↑ Dan-Simion Grecu: Lagăre pentru prizonieri sovietici în județul Hunedoara (1941-1944). Buletinul Cercului de Studii al Istoriei Poștale din Ardeal, Banat și Bucovina XIII, nr. 3 [1][halott link] PDF
Források[szerkesztés]
- Ioachim Lazăr: Comuna Băița. Deva, 2007
- Constantin Nichitean – Coralia Maria Jianu: Minele de aur Băița-Crăciunești: repere de istorie [2]
- Téglás Gábor: Hunyadvármegyei kalauz. Kolozsvár, 1902
- A természetvédelmi terület Natura 2000 fenntartási terve [3] PDF (románul)
További információk[szerkesztés]
- A természetvédelmi terület webhelye (románul)
.svg){kind=small}
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||