Hondol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hondol (Hondol)
A római katolikus és az ortodox templom Hondolban
A római katolikus és az ortodox templom Hondolban
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Felsőcsertés
Irányítószám 337193
SIRUTA-kód 89286
Népesség
Népesség504 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság3[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság394 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hondol (Románia)
Hondol
Hondol
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 59′ 15″, k. h. 22° 59′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 15″, k. h. 22° 59′ 16″

Hondol (románul: Hondol, németül: Hondolen) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Az Erdélyi-érchegységben, Dévától 21 km-re észak–északkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve német szóból származik (~ a köznyelvi Handel) és érczúzóra vagy hutára utal. Első említése 1680-ból való, már mai alakjában.

Története[szerkesztés]

Aranybányáit a rómaiak alatt és a középkorban is művelték. A 18. század első felében katolikus német bányászokat telepítettek be. 1726-ban már létezett római katolikus egyháza, 1748-ban pedig fa kápolnát építettek. 1784-ben egy Popovici nevű papja húsz falu parasztságát csendesítette le, de a bosszú elől el kellett meneküljön. November 6-án a környék parasztsága, a helybeli Anghel és Toader Mârza vezetésével kifosztotta a nemesi kocsmákat.[3] 1786-ban igen népes település volt: 1547 lakosát (közülük 91% zsellér volt) és hat papját írták össze.

A hondoli, nagyági és boicai román bányászok a római katolikus templom védőszentje napján, a római katolikusokkal párhuzamosan megtartották a saját ünnepüket, amely a Chirvai la berbece ('kosos búcsú') nevet viselte. Az egyik kocsmában a résztvevők között kisorsoltak egy szalagokkal, borostyánnal és virággal feldíszített kost, amelyet az ünnep másnapján egy szertartásmester vezetésével és zenészek kísérete mellett végigvezettek az utcákon.[4]

Kohói 1881-ben beszüntették a termelést, ezután egy angol társaság vette át aranybányáját és kezdte újra művelését. A bányák és üzemek munkásai románok, németek és magyarok voltak, de a „magyar és németajku hivek elfelejtve anyai nyelvüket, oláhval cserélték fel.”[5] 1898-ban Hondoleana néven román takarékpénztára alakult. Legnagyobb birtokosa 1910-ben az Albina bank volt.

1956-ban kivált belőle Bocșa Mare szórt település és nagyági út mentén fekvő Bocșa Mică, mely mára nagyrészt üdülőkből áll. Az aranybányászat következtében eltűnt a föld színéről a falutól északkeletre fekvő Koranda- (Coranda-) hegy, ahol az 1970-es évektől 2006-ig külszíni fejtést folytattak.

Ásványai[szerkesztés]

Egy 1888-ban megjelent cikk[6] az aranyércen kívül a következő ásványok előfordulását említette Hondolról: realgár, pirargirit, szfalerit, antimonit, barit és pirit.

Lakossága[szerkesztés]

  • 1850-ben 1711 lakosából 1535 volt román, 108 német, 44 cigány és 21 magyar nemzetiségű; 1530 ortodox és 167 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 558 lakosából 554 volt román és 3 magyar nemzetiségű; 492 ortodox, 40 pünkösdista és 15 adventista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
  3. Ernest Armeanca: Săcărâmbul. Lugoj, 1932, 40. o.
  4. Teofil Frâncu – George Candrea: Românii din Munții Apuseni. Bucuresci, 1888, 39. o.
  5. Kovács Gyárfás: A bányavidéki róm. kath. esperesi kerület plébániáinak története. Szamosujvártt, 1895, 45. o.
  6. Benkő Gábor: Mineralogische Mittheilungen aus dem Siebenbürgischen Erzgebirge. Orvos-Természettudományi Értesitő 1888, 2. sz.

Források[szerkesztés]

Rainer Slotta, Volker Wollmann és Ion Dordea: Silber und Salz in Siebenbürgen, 8. köt., Săcărâmb (Nagyág): die Schatzkammer Rumäniens (Bochum, 2007)