Ugrás a tartalomhoz

Zsilymacesdparoseny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsilymacesdparoseny (Jiu-Paroșeni)
A hőerőmű
A hőerőmű
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rangfalu
KözségközpontVulkán municípium
Irányítószám336250
Körzethívószám+40 x54[1]
SIRUTA-kód87200
Népesség
Népesség1125 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság47[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság638 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′ 40″, k. h. 23° 15′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 40″, k. h. 23° 15′ 36″
SablonWikidataSegítség

Zsilymacesdparoseny (románul: Jiu-Paroșeni) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve három elemből áll: zsil + macesd + paroseny. Az első a Zsil folyó nevének régies alakváltozata. A másik két névelem két, a Retyezát északi oldalán fekvő falura utal: Macesdre és Parosra (paroșeni a magyar 'parosiak'). Más zsil-völgyi településnevekhez hasonlóan – Petrozsény, Hobicaurikány, Barbatyen – ezek is úgy keletkeztek, hogy a vonatkozó területek eredetileg a Hátszegi-medence falvainak legelői voltak, ahová lakóik az újkorban költöztek ki. Paroseny nevét először 1808-ban jegyezték fel Páros, majd 1818-ban Paroseny formában. A kettős település első ismert említése 1854-ből való: Sily-Macsesd-Párosény.

Fekvése[szerkesztés]

A Román-Zsil partján, Vulkán és Lupény között fekszik.

Története[szerkesztés]

Az egykori parosenyi görögkatolikus templom a 20. század elején

A Zsil jobb parti Parosenyt parosiak, a bal parti Macesdet vagy Macestyent (Mățeșdeni) macesdiak alapították falvaik korábbi nyári legelőjén. Macesd korábban Lupénnyal alkotott egy községet. 1818-ban előbbiben 60, utóbbiban 93 családot számoltak össze. A második világháborúig pásztortelepülés volt, majd lakossága betelepülőkkel duzzadt fel. 1963–64-ben hőerőművet építettek benne, majd 1980-ban átadták a macesdi szénbányát. A hőerőmű 150 MW-os blokkja az első ilyen teljesítményű hőerőművi blokk volt Romániában.[3]

Népessége[szerkesztés]

A népesség változása[szerkesztés]

Népessége 1850 és 1910 között kétszeresére nőtt. A második világháborút követően, a környékbeli bányászat fejlesztése, a hőerőmű és a bánya megnyitása miatt népességrobbanás következett be. Az 1966-os népszámlálás óta azonban a lakosság száma a felére esett vissza.

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]

Gazdasága[szerkesztés]

  • Szénbánya.
  • Széntüzelésű hőerőműve négy blokkból áll és 300 MW teljesítményű. 2019-ig egy újabb, 200 MW teljesítményű erőmű átadását tervezik.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. [1]
  3. www.cenhd.ro Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)
  4. www.sourcewatch.org (angolul)

Források[szerkesztés]

  • Iacob Radu: Istoria vicariatului greco-catolic al Haţegului (Lugoj, 1913)