Vulkán (Hunyad megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vulkán (Vulcan)
Spalatorii de carbuni la mina Vulcan.JPG
A szénmosó a szocializmus idején
Vulkán címere
Vulkán címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Hunyad
Rang megyei jogú város
Beosztott falvak Hegyvulkán és Zsilymacesdparoseny
Polgármester Gheorghe Ile (PSD), 2012
Irányítószám 336200
Körzethívószám 0x54[1]
Népesség
Népesség 22 340 fő (2011. október 31.)[2]
Község népessége 24 160 (2011)[3]
Magyar lakosság 2128
Népsűrűség 345 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 87,31 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Vulkán  (Románia)
Vulkán
Vulkán
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 23′, k. h. 23° 18′Koordináták: é. sz. 45° 23′, k. h. 23° 18′
Vulkán weboldala

Vulkán (Zsilyvajdejvulkán, románul Vulcan, korábban Jiu-Vaidei-Vulcan, németül Wulkan) megyei jogú város (municípium) Hunyad megyében, Erdélyben, Romániában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Petrozsénytől 12 km-re délnyugatra, Dévától 110 km-re délkeletre, a megye déli részén, a Nyugati-Zsil folyó völgyében, a Retyezát és a Vulkán-hegység lábánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zsilyvajdejvulkán név három település, az egykori Oláhzsij (a Zsil folyó román Jiu nevéből), Vajdej (Vajder) pásztorfalu és a Vulkán-szoros mellett 1773-ban létrejött Vulkán határőrtelep nevének összetételével keletkezett.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két házcsoportból (cătun), Krevediából és Vajdejből alakult ki (előbbi lakói nyilván Krivádiából települtek ide). A 18–19. században a Vulkáni-szoros erdélyi bejáratánál vámhivatal és karantén működött.[4]

Feketekőszén-telepeit 1788-ban Landau osztrák tábornok katonái fedezték fel. Éjszaka a tábornok a legenda szerint meggyújtatta a felfedezett szenet, mire a közeledő török sereg menten meghátrált a hatalmas tábornak vélt látványtól. 1850-ben a brassói Hoffmann cég szerzett a területre koncessziót és 1859-ben kezdte el a kitermelést. Az 1860-as években megkezdődött munkáslakótelepeinek építése. Különösen az 1890-es és az 1900-as években fejlődött hatalmas ütemben, közepes méretű román faluból városi léptékű, soknyelvű településsé vált, ahová szerte Erdélyből, de külföldről is érkeztek a betelepülők. 1910-ben már 2234 bányász fejtette ki a szenet. 1895-ben német tőkével megalakult a Felső Zsil-völgyi Kőszénbánya Rt., amely Dilzsára, Vulkánra, Urikányra és Kimpulunyágra szerzett koncessziót.

1916-ban elfoglalta a román hadsereg, de a német–osztrák–magyar seregek hamar visszafoglalták. 1918-ban lett Románia része. 1943-ban és 1944-ban hadifogolytábor működött benne. A kb. 1800 szovjet hadifoglyot a lupényi és petrozsényi szénbányákban dolgoztatták.[5]

Várossá 1954-ben nyilvánították, municípiumi rangot 2003-ban kapott. 1966 után hozzácsatolták Zsilykorojesdet. A Zsil völgyének egyik jellegzetes bányavárosa volt, lakótelepekkel. Az 1990-es években a bányászat válságba került, de 2002-ben még 4200 fő dolgozott bányáiban. A bányászat hanyatlása miatt a népességszám is visszaesett.

2001 augusztusában 14 halálos áldozatot követelt egy bányarobbanás.[6]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város népességének alakulása:

1850 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1956 1966 1977 1992 2002
494 566 623 600 726 1496 7184 10 400 11 100 14 859 17 005 25 844 32 160 27 577
  • 1850-ben 494 lakosából 456 volt román, 25 német és 13 magyar nemzetiségű; 363 görög katolikus, 94 ortodox és 24 római katolikus vallású.
  • 1910-ben 7184 lakosából 3461 volt magyar, 3055 román, 430 német és 166 főleg lengyel és olasz anyanyelvű; 1970 római katolikus, 1752 ortodox, 1370 görög katolikus, 1184 református, 434 zsidó, 305 unitárius és 169 evangélikus vallású.
  • 2002-ben 27 577 lakosából 25 153 (91%) volt román és 2128 (8%) magyar nemzetiségű; 22 589 ortodox, 2176 római katolikus[7], 1129 református, 614 pünkösdista és 201 görög katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Vulkáni- (Szurdok-) szoros, amelynek erdélyi oldalán télen sípálya üzemel, gondolás felvonóval.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb gazdasági ágazatok a városban: bányászat, kereskedelem, textilipar, faipar.

Hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  4. Nagy Botond: Rendvédelem a magyar–román határon a 19. század második felében. Acta Siculica 2007, 440. o.
  5. Dan-Simion Grecu: Lagăre pentru prizonieri sovietici în județul Hunedoara (1941-1944). Buletinul Cercului de Studii al Istoriei Poștale din Ardeal, Banat și Bucovina XIII, nr. 3
  6. [1]
  7. A római katolikusok nagy része moldvai származású és román anyanyelvű.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Felsőzsilvölgyi Kőszénbánya Rt. vulkányi bányaművei ismertetése. Budapest, 1903
  • Iacob Radu: Istoria vicariatului greco-catolic al Hațegului. Lugoj, 1913
  • Vajda Lajos: Erdélyi bányák, kohók, emberek, századok. Bukarest, 1981

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vulkán (Hunyad megye) témájú médiaállományokat.