Haszonbérlet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A haszonbérleti szerződés egy polgári jogi szerződésfajta, amely a haszonbérlő és a haszonbérbe adó között jön létre. A haszonbérlet a polgári jogban a dolog használati jogosultságának egyik jogcíme.

Története[szerkesztés]

A Pallas nagy lexikonának szócikk szerint:

Haszonbérlet

az olyan kétoldalu jogügylet, amelyben az egyik fél, t. i. a bérbeadó, bizonyos ellenszolgáltatás fejében a másik félnek, t. i. a bérlőnek tartósabb használatra enged át olyan javakat, amelyeknek gazdasági hasznosítása az üzem egyéb technikai feltételei mellett bizonyos idő lefolyását tételezi fel. A haszonbérlet tárgyai lehetnek részint testes javak, különösen ingatlanok, részint testetlen javak, p. iparjogok, kereskedő üzletek stb. Ellenszolgáltatásul részint készpénzben, részint az illető bérjószág hozadékának természetben nyujtandó hányadrészében állapíttatik meg a haszonbér. A H. közgazdasági előnye tulajdonképen összeesik annak magángazdasági előnyeivel s abban áll, hogy olyan egyének, akik az illető bérjószágokkal nem rendelkeznek, de megfelelő tőkéjük és üzleti szakértelmük van, azok a H. által jövedelemre tesznek szert; másfelől pedig az illető bérjószágok azon tulajdonosai, akik a szükséges üzleti tőke és szakértelem hiányában vagy éppen nem, vagy csak csekély eredménnyel tudnák jószágaikat gyümölcsöztetni, csupán a H. utján érhetik el az illető jószágok megfelelő jövedelmezőségét. Szóval a H. utján bizonyos tőkék megfelelőbb elhelyezésre találnak, bizonyos jószágok pedig nagyobb jövedelmezőségre tesznek szert. A H. kiválóan a mezőgazdaságban találja meg nagyobbmérvü alkalmazását, ahol a gazdasági kulturának magasabb foku fejlettségét tételezi fel. A népesség szaporodása és a termelvények áremelkedése ugyanis szükségessé teszi azt, hogy a mezőgazdasági termelés hozadéka fokoztassék; másfelől ezzel egyidejüleg az iparnak és kereskedelemnek jövedelmezősége csökkenvén, az itt szerzett tőkék a mezőgazdaság terén keresnek alkalmazást. A föld járadéka a H.-nél a többi jövedelemtől külön válik s ezt a bérlő a tulajdonosnak tartozván kifizetni, kénytelen lesz a föld nagyobb jövedelmezőségére törekedni. A tőke tehát nem a drága telek megszerzésére, hanem az üzem berendezésére fordíttatik, egy szóval a H. által a munkamegosztás a mezőgazdasági termelés keretében is megtalálja megfelelő alkalmazását és a nemzetjövedelem fokozására vezet. A haszonbérleti rendszer hátrányai azon körülménynek a következményei, hogy a haszonbérlő a reá nézve idegen föld iránt nem érdeklődik. Együtt jár ezzel az a veszedelem, hogy a haszonbérlők a népességnek olyan mozgékony elemét képezik, amely a viszonyok változásával gyorsan elvonul a termeléstől; másfelől pedig ugyancsak a H. rendszere teremti meg a földbirtokosoknak azon tétlen arisztokráciáját, amely nem igen érdeklődik a földbirtok iránt s azon semminemü javításokat nem tesz. Az abszentizmus kifejlődésének szintén jelentékeny előmozdító tényezője a H. nagyarányu kifejlődése.[1]

A 2014. május 1-jétől hatályos szabályok[szerkesztés]

A hatályos Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. tv.) XLV. Fejezete (6:349. § - 6:356. §§) szól a haszonbérleti szerződésről. A földhaszonbérlet tekintetében fontos szabályozást tartalmaz továbbá a 2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról (57. § - 65. §.)

„ 6:349. § [Haszonbérleti szerződés]

(1) Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy hasznot hajtó jog gyakorlására és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.

(2) A haszonbérleti szerződést írásba kell foglalni.

6:350. § [A rendes gazdálkodás követelményeinek érvényesítése]

(1) A haszonbérlő a dolog hasznainak szedésére a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult.

(2) Termőföld haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.

6:351. § [Költségviselési szabályok]

(1) A haszonbérlet tárgyát képező dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos terhek viselése a haszonbérlőt terheli.

(2) A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbeadót terheli.

6:352. § [A haszonbér megfizetése]

(1) A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni.

(2) A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést vagy haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbeadóval közölni.

(3) A mérsékelt vagy elengedett haszonbér utólag nem követelhető.

6:353. § [Törvényes zálogjog]

(1) A haszonbérbeadót a haszonbér biztosítására a dolog hasznain és a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő dolgain zálogjog illeti meg.

(2) A haszonbérbeadót az (1) bekezdésben foglaltak szerint megillető zálogjogra az ingatlan bérbeadóját megillető zálogjog szabályait kell alkalmazni.

6:354. § [A haszonbérlet felmondása]

(1) A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződést hat hónapos felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog vagy jog haszonbérlete esetén a felmondási időre a bérleti szerződés felmondására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A haszonbérbeadó felmondhatja a haszonbérletet akkor is, ha a haszonbérlő felhívás ellenére sem műveli meg a termőföldet, vagy olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a termőföld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést.

(3) A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet harminc napon belül a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg. A felmondási időt

a) ha hagyatéki eljárásra nem került sor, az örökhagyó halálától;

b) hagyatéki eljárás esetén a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napjától;

c) öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjától

kell számítani.

6:355. § [Dolog visszaadása mezőgazdasági haszonbérlet esetén]

A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a termőföldet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést folytatni lehessen.

6:356. § [A bérlet szabályainak alkalmazása]

E fejezet eltérő rendelkezésének hiányában a haszonbérletre a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.[2]

A 2014. május 1-je előtti szabályok[szerkesztés]

A haszonbérletet 2014. május 1-je előtt Polgári Törvénykönyv XXXVIII. fejezete (címe: A haszonbérlet) tartalmazta.

Tartalma[szerkesztés]

A haszonbérlő e szerződés alapján meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog (létesítmény, állat, jármű, gép stb.) időleges használatára és hasznai szedésére jogosult és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.

A haszonbér[szerkesztés]

A haszonbér a haszonbérleti szerződés alapján járó ellenérték, amely a megállapodás szerint pénzben vagy természetben (termény, termék, áru formájában) jár. (452. § (2) bek.)

Írásba foglalás[szerkesztés]

A mezőgazdasági haszonbérleti szerződést írásba kell foglalni, míg más hasznot hajtó dolog tekintetében a szerződés írásba foglalása nem kötelező.

A haszonbérlet megszűnése[szerkesztés]

  • A Ptk. 457. § szerint a határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog haszonbérlete esetében a felmondási idő egy hónap.
  • A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha a haszonbérlő
    • a) figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy súlyosan veszélyezteti épségét;
    • b) figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést;
    • c) a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kitűzött megfelelő határidőben sem fizeti meg.
  • Ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbérbe adó további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti.

Szubszidiaritás[szerkesztés]

  • A Ptk. 461. § (1) bek. szerint a haszonbérletre - ha a törvény másként nem rendelkezik - a dologbérlet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az alhaszonbérlet[szerkesztés]

  • Alhaszonbérlet úgy jön létre, hogy a haszonbérlő díjfizetés ellenében átengedi az általa bérelt hasznot hajtó dolog (létesítmény, gép, jármű, állat) használatának és haszonélvezetének jogát az alhaszonbérlőnek.
  • A Ptk. 452. § (3) bek. második fordulata szerint mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása - ha törvény másként nem rendelkezik - semmis.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Polgári Törvénykönyv XXXVIII. fejezet (A haszonbérlet)
  • az új Ptk. (2013. évi V. tv.) 3:349. § - 6:356. §
  • 2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról 57. § - 65. §.

További információk[szerkesztés]