Haszonbérlet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A haszonbérleti szerződés egy polgári jogi szerződésfajta, amely a haszonbérlő és a haszonbérbe adó között jön létre. A haszonbérlet a polgári jogban a dolog használati jogosultságának egyik jogcíme. A bérleti szerződéstől főleg abban különbözik, hogy a haszonbérlő jogosult a bérelt javak hasznait szedni és ezért haszonbért köteles fizetni.

A hatályos szabályok[szerkesztés]

A 2014. május 1-től hatályos Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. tv.) XLV. Fejezete (6:349. § – 6:356. §§) szól a haszonbérleti szerződésről. A földhaszonbérlet tekintetében fontos szabályozást tartalmaz továbbá a 2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról (57. § – 65. §)

Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy hasznot hajtó jog gyakorlására és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.[1] A haszonbérleti szerződést írásba kell foglalni.[1]

A haszonbérleti szerződésben a felek: a haszonbérbeadó és a haszonbérlő.

A rendes gazdálkodás követelményeinek érvényesítése[szerkesztés]

A haszonbérlő a dolog hasznainak szedésére a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult.[2] Termőföld haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.[3]

A költségviselés szabályai[szerkesztés]

A haszonbérlet tárgyát képező dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos terhek viselése a haszonbérlőt terheli.[4] A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbeadót terheli.[5]

A haszonbér megfizetése[szerkesztés]

A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni.[6] A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést vagy haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbeadóval közölni.[7] A mérsékelt vagy elengedett haszonbér utólag nem követelhető.[8]

Törvényes zálogjog[szerkesztés]

A haszonbérbeadót a haszonbér biztosítására a dolog hasznain és a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő dolgain zálogjog illeti meg.[9] A haszonbérbeadót az (1) bekezdésben foglaltak szerint megillető zálogjogra az ingatlan bérbeadóját megillető zálogjog szabályait kell alkalmazni.[10]

A haszonbérlet felmondása[szerkesztés]

A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződést hat hónapos felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog vagy jog haszonbérlete esetén a felmondási időre a bérleti szerződés felmondására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.[11]

A haszonbérbeadó felmondhatja a haszonbérletet akkor is, ha a haszonbérlő felhívás ellenére sem műveli meg a termőföldet, vagy olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a termőföld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést. [12] A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet harminc napon belül a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző 6 hónapon belül halt meg. A felmondási időt

  • a) ha hagyatéki eljárásra nem került sor, az örökhagyó halálától;
  • b) hagyatéki eljárás esetén a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napjától;
  • c) öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjától kell számítani.[13]

Dolog visszaadása mezőgazdasági haszonbérlet esetén[szerkesztés]

A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a termőföldet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést folytatni lehessen.[14]

A bérlet szabályainak alkalmazása[szerkesztés]

E fejezet eltérő rendelkezésének hiányában a haszonbérletre a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.[15]

A 2014. május 1-je előtti szabályok[szerkesztés]

A haszonbérletet 2014. május 1-je előtt Polgári Törvénykönyv XXXVIII. fejezete (címe: A haszonbérlet) tartalmazta.

Tartalma[szerkesztés]

A haszonbérlő e szerződés alapján meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog (létesítmény, állat, jármű, gép stb.) időleges használatára és hasznai szedésére jogosult és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.

A haszonbér[szerkesztés]

A haszonbér a haszonbérleti szerződés alapján járó ellenérték, amely a megállapodás szerint pénzben vagy természetben (termény, termék, áru formájában) jár. (452. § (2) bek.)

Írásba foglalás[szerkesztés]

A mezőgazdasági haszonbérleti szerződést írásba kell foglalni, míg más hasznot hajtó dolog tekintetében a szerződés írásba foglalása nem kötelező.

A haszonbérlet megszűnése[szerkesztés]

  • A Ptk. 457. § szerint a határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog haszonbérlete esetében a felmondási idő egy hónap.
  • A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha a haszonbérlő
    • a) figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy súlyosan veszélyezteti épségét;
    • b) figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést;
    • c) a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kitűzött megfelelő határidőben sem fizeti meg.
  • Ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbérbe adó további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti.

Szubszidiaritás[szerkesztés]

  • A Ptk. 461. § (1) bek. szerint a haszonbérletre – ha a törvény másként nem rendelkezik – a dologbérlet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az alhaszonbérlet[szerkesztés]

  • Alhaszonbérlet úgy jön létre, hogy a haszonbérlő díjfizetés ellenében átengedi az általa bérelt hasznot hajtó dolog (létesítmény, gép, jármű, állat) használatának és haszonélvezetének jogát az alhaszonbérlőnek.
  • A Ptk. 452. § (3) bek. második fordulata szerint mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása – ha törvény másként nem rendelkezik – semmis.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b 2013. évi V. törvény 6:349. § (1) bek.
  2. Ptk. 6:350. § (1) bek.
  3. Ptk. 6:350. § (2) bek.
  4. Ptk. 6:351. § (1) bek.
  5. Ptk. 6:351. § (2) bek.
  6. Ptk. 6:352. § (1) bek.
  7. Ptk. 6:352. § (2) bek.
  8. Ptk. 6:352. § (3) bek.
  9. Ptk. 6:353. § (1) bek.
  10. Ptk. 6:353. § (2) bek.
  11. Ptk. 6:354. § (1) bek.
  12. Ptk. 6:354. § (2) bek.
  13. Ptk. 6:354. § (3) bek.
  14. Polgári Törvénykönyv 6:355. §
  15. Polgári Törvénykönyv 6:356. §

Források[szerkesztés]

  • Polgári Törvénykönyv XXXVIII. fejezet (A haszonbérlet)
  • az új Ptk. (2013. évi V. tv.) 3:349. § – 6:356. §
  • 2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról 57. § – 65. §.
  • projektjeink.birosag.hu Archiválva 2021. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk[szerkesztés]