Cserbel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cserbel (Cerbăl)
Cserbeliek a 20. század elején, Adler Lipót felvételén
Cserbeliek a 20. század elején, Adler Lipót felvételén
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang községközpont
Községközpont Cserbel
Irányítószám 337180
SIRUTA-kód 89160
Népesség
Népesség87 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság800-850 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Cserbel (Románia)
Cserbel
Cserbel
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 46′ 53″, k. h. 22° 43′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 53″, k. h. 22° 43′ 01″
Cserbel weboldala
A cserbeli ezüstkincs darabjai

Cserbel (románul: Cerbăl) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Pojána Ruszka hegységben, Vajdahunyadtól 23 kilométerre nyugatra, enyhe lejtésű hegyoldalon fekszik.

Története[szerkesztés]

Határában 1874-ben gazdag 1. századi római (talán dákok által elrejtett) ezüstkincset találtak, amely egy kigyófejjel ezüst karperecből, három nagyobb karikából, két fibulából, hat fülbevalóból, három tekercsből, 491 családi éremből és 23 barbár utánzatból állt. A lelet nagyobb része a Magyar Nemzeti Múzeumban található.[2]

Először 1476-ban említik Cherbel alakban, mint kenézi jogú román falut. A helybeli hagyomány szerint korábban dombtetőn feküdt. A 16–19. században a hunyadi uradalomhoz tartozott. Mint ilyen a 18–19. században lakói kincstári jobbágyok, illetve zsellérek voltak és a Govasdiához közel fekvő Limpert bányában tartoztak bányanapszámot teljesíteni.[3] Bartók Béla 1913-ban román népzenét gyűjtött a faluban, majd a helyi zenészeket 1914-ben saját költségén felutaztatta Budapestre, és a velük felvett anyagot a Pátria népzenei gramofonsorozat első darabjaként jelentette meg. Cserbelen gyűjtött dallamon alapul a Román kolindadallamok második sorozatának 3. és 5. darabja.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Roska Márton: Erdély régészeti repertóriuma. Kolozsvár, 1942 [1] PDF
  3. Szabó Imre: Jobbágy szolgálatok Hunyadmegye erdőhátvidékén. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1906, 114. o. és Veress Endre: Hunyadmegye bányászatának múltja. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1910, 141. o.
  4. www.fidelio.hu. [2015. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.)

Források[szerkesztés]

  • Rusalin Isfănoni: Pădurenii Hunedoarei: o viziune etnologică. 2., átd. kiad. (București, 2006)

További információk[szerkesztés]

  • Két, Bartók által Cserbelen gyűjtött dallam: [2] és [3]
  • Cserbeli faragott fapoharak és öv a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményéből